A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
A templom építési idejével Kovács István foglalkozott „Ajak község monográfiájából" c. tanulmányában 7 . A templom keletkezését az 1300-as évek második harmadába teszi. Érvelésének lényege, hogy abban az adománylevélben, melyben Róbert Károly 1324-ben Magyar Pálnak adja a községet, nem történik említés a templomról. Ugyanakkor a nyírkarászi Gara földtér adományozásával kapcsolatos oklevélben részletesen szerepelnek még a szomszéd községeknek megnevezett védőszentes egyházai is. Az egri káptalannak egy 1359-es és egy kiközösítést tárgyaló oklevele már említi Balázs ajaki papot. Ez a tény Kovács István szerint arra mutat, hogy a templom építését az 1324—59-ig terjedő 35 évre kell helyezni. Ezt az érvelést alátámasztja az a tény is, hogy Magyar Pál, a községnek az idő szerinti birtokosa, gímesi kapitány lévén, a szükséges anyagiakkal is rendelkezett, hogy egy ilyen építkezés költségeit viselni tudja. Kovács István érvelésének a kiindulási pontja téves. A község kegyuráról a legkorábbi említés 1272-ben történik 8 . Tehát a templom valamilyen formában már akkor fennállott. De a Pápai Tizedjegyzék is említi Ajakon a Szent Miklós tiszteletére emelt templomot. Kovács István említett cikkében felhoz egy adatot, mely szerint ő előbb Zsigmond-korinak tartotta a templomot, mivel „törmelékei közt több Zsigmond-féle pénzdarab találtatott korábbi években, melyekből kezemhez is jutott egy-két darab". Szerintünk ez a tény arra mutat, hogy a templom épületében Zsigmond korában tényleg történt valami módosítás, de hogy ez miből állott, azt ma adatok és részletek hiányában nehéz kikövetkeztetni. Egy tény valószínűnek látszik, éspedig az, _ hogy legalábbis eredeti formában a szentély nem volt beboltozva. Ez abból következtethető, hogy a sekrestyét is deszkamennyezet fedte, amit az északi szentélyfal világosan elárul. Egy másik különös jellegzetessége a karzatnak a toronnyal való megoldása. Annak ellenére, hogy ez a fából készült szerkezet nem lehet régi, ha összehasonlítjuk a csarodai torony megoldásával, azt látjuk, hogy a szerkezeti megoldás szelleme ugyanaz. Az ajaki kis fatoronynak a mintája tehát még a középkorba nyúlik vissza. Ha ez a mostani faépítmény nem is középkori, de az előtte levő minden bizonnyal középkori eredetű lehetett, és az szépen egybevág a hajón levő ablakok megoldásával. Ugyanis a legelső ablak világította meg a karzatot. A hajónak a másik két ablaka pedig asszimmetrikusan elhelyezve az ajtó mellett, a hajó megvilágítására szolgált. Az urasági karzatnak a jelenléte arra mutat, hogy nemzetségi templomnak épült, de hogy ki építhette, az teljesen bizonytalan. Ez a terület a XIII. században a Kérsemjén nemzetség birtoka volt, a templomot ennek a családnak valamelyik tagja építtette. Az építők személyével kapcsolatban meg kell azonban jegyeznünk, hogy a mesterségben járatlanok voltak. Először is a téglák méretének na gy játéka mutat erre a gyakorlatlanságra, de azonkívül elárulja felkészületlenségüket a szentély oldalainak más és más mérete is. 7 Kovács István: Ajak község monográfiájából. Nyírvidék XVII. évf. 31. sz. Nyíregyháza, 1896. aug. 2. 8 A római katolikus egyház Szabolcs vármegyében. Szabolcs vármegye. Borovszky Samu szerk. Bp. 1900. 336. 101
