Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1726.-iki telepítés
69 nem találna elég időt saját földjének megmívelésére. Inkább eladná jószágát és csak 15 napi kézi munkát teljesítene évenként, így az uraság 15 napi szántást veszítene el. Kötelezik azonban magukat, hogy ezentúl is ép úgy, mint a múltban, minden egyes telkes gazda összes jószágával 15 napon át fog évente az uraság számára dolgozni. Ha egy gazda egymagában bír egy ekét kiállítani, akkor egyedül dolgozza le a 15 napot. Ha pedig nincs annyi jószága, akkor a szükséghez képest ketten vagy hárman összefogva szántanak együtt szintén csak 15 napig. A jószág számát természetesen mindegyik becsületesen be fogja vallani és nem fogja az uraságot megcsalni. Ami a napi szántás idejét illeti, úgy fognak cselekedni, mint „Svábországban" szoktak volt. Reggel 6-kor kezdik és egyfolytában dolgoznak 11-ig; délután l-ig etetnek, azután folytatják este 6-ig. Kérik továbbá, hogy az első évben befogott állatok mentessenek fel az úrbéri dolog alól, mivel nem győzik az öt-öt órai folytonos szántást. A három rajnai forint földadót minden évben hiány nélkül meg fogják fizetni; ép úgy be fogják szállítani az összes téli és tavaszi termésük, valamint a szőlőhegy után járó kilencedet a kívánt helyre. A károlyi, fényi és majtényi vámot pénzben megfizetik. kivéve, ha munkára, a templomba vagy a Szent Háromság kápolnájába mennek, mivel azt hiszik, hogy ezen esetekben nem tartoznak vámmal. A három nagy ünnepre megadják a szokásos ajándékot. De kérik a grófot, hogy elégedjék meg, ha minden egyes község egyegy ünnepre hat vagy hét szekér fát ad, mint azelőtt. Oly kevés fájuk van, hogy saját használatukra is pénzért kénytelenek venni. Inkább egyébből adnak többet, mint tartoznának. Így minden telkes gazda egy-egy ünnepre 10 tojást és egy tyúkot fog beszolgáltatni, vagyis évente 30 tojást és három tyúkot. Megadják a két font vásznat is minden telek után, habár ezt a tisztek az utóbbi időben nem is követelték. Május végén vagy június elején minden község egy mázsa friss vagy kisütött vajat fog adni. A csanálosi és majtényi mészárszéket Pollereczky jószágigazgató 15 1 a mult évben bérbe adta a mészárosoknak, 15 2 ezek fizessék meg hát ebben az évben is a bérletet és szolgáltassák be a faggyút ós viaszt. Ők még templomuk részére sem tudnak elég viaszt beszerezni. ígérik az úrbéri szerződés pontos megtartását, csak a tisztek ne követel15 1 Pollereczky Mátyás nagykárolyi teljhatalmú jószágigazgató volt 1723-tól 1725-ig: 1726 szept. 28-án már nem élt.' 15 2 A húsmérés joga szent Mihály naptól fogva (szept. 29.) újévig a községet illette volna, azonban Pollereczky Mátyás jószágigazgató, úgy látszik, nem vette figyelembe a sváb községek e jogát és egész évre adta bérbe a mészárszéket a mészárosoknak. Bizonyítja ezt Pos Mátyás mészáros magyar nyelvű kérvénye, amelyben esedezik, hogy Károlyi Sándor szent Mihály nap után is hagyja meg neki a nagymajtényi és csanálosi mészárszékeket, mivel ezeket Pollereczky jószágigazgató életében három évig egész esztendőn át bérelte. A keltezés nélküli folyamodványra a gróf 1726 szept. 28-án válaszolt és oly értelemben döntött, hogy a mészárszék a korcsmával együtt szent Mihály naptól fogva az egyes községeké (Okm. 50.).
