Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1726.-iki telepítés
70 jenek tőlük többet, mint amennyivel tartoznak. Remélik a további végrehajtások elkerülését, s kérik a fogva tartott hajdú szabadonbocsátását. 15 3 Nem szándékuk nekik lakóhelyüket változtatni, amit különben földmívelésük, szőlőültetésük és építkezésük is bizonyít. Megesik, hogy valaki közülük egy másik Károlyi-uradalomba kíván átmenni, ahogy a múlt nyáron is 15 4 néhányan Erdődre költöztek. Ezeknek a boldogult jószágigazgató 15 6 megengedte, hogy házaikat eladhassák. Az új svábok ezeket a házakat a régiektől vagy pénzen vették meg, vagy pedig ingyen kapták, de az utóbbi esetben nem élvezhették a három évi mentességet az úrbéri szolgálat alól, mivel ez a mentesség az eladó régi svábokra szállott. Sőt a gróf parancsára abban az esetben sem voltak felmentve az ú j svábok az úrbéri szolgálat alól, ha pénzen vettek a régiektől kész házakat, hanem csak akkor, ha puszta, háznélküli telekre költöztek. A sváb lakosok kérik a grófot jelen folyamodványukban, hogy r adja meg ez egyszer még a bárom évi mentességet azoknak az új sváboknak, akik pénzen vettek kész házakat. Ezek ugyanis azon hiszemben vásároltak kész házakat, hogy három évig mentesek lesznek az úrbéri szolgálat alól. 15 6 15 3 Ebből is kitűnik, hogy a jelen folyamodvány válasz az 1726 dee. 20-iki grófi leiratra, amelyben az illető hajdúról szó van (Okm. 49.). 16 4 Mindenesetre 1726 nyarán. 15 5 A fentemlített Pollereczky Mátyás, aki ekkor már nem élt. 15 6 A latínnyelvű folyamodvány keltezése hiányzik, de egész tartalmából kitűnik, hogy válasz a fent említett grófi leiratra. 1726 dec. utolsó napjaiban kellett íródnia, mivel a folyamodók a záradékban a közeledő újév alkalmából boldogságot és megelégedést kívánnak a grófnak. „Különben, midőn szívből kívánjuk, hogy a közeledő újév szerencsésen. Excellentiád megelégedésére teljéik el, magunkat alázatosan Excellenciád további pártfogásába ajánljuk. Alázatos és engedelmes szolgái: csanálosi, fényi és majtényi lakosok" (Okm. 51.).
