Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1726.-iki telepítés
68 és pünkösdkor minden egyes község tartozik az urasági konyha számára valamit adni és tűzi fát szállítani.. Még pedig, mivel a mészárszék az uraságé s a falu csak bérli, ezekre az ünnepekre minden község egy mázsa faggyút és egy mázsa viaszt köteles beszolgáltatni. Minden egyes gazda, akinek jószága van, ezen ünnepekre egy-egy szekér tűzifát vagyis évente három szekér tűzifát adjon vagy pedig minden község télen a Somos erdőben 50 öl fát vágjon ki és szállítsa a várba. Minden gazda a bárom nagy ünnepre egy-egy tyúkot és három-három tojást, vagyis évente bárom tyúkot és kilenc tojást fog adni. ezenkívül minden község egy-egy mázsa vajat. Mindezt pedig hódolatuk jeléül köz- és magánügyeikben való védelmükért. Ha valaki lakóhelyet akarna változtatni közülük, az jelentse bé szándékát a földes úrnak vagy a tiszteknek. Szabadon eladhatja mindenét, ha maga helyett utódot állít és adósságait kifizeti. A felsorolt munkákon, adókon, szállításokon és fuvarokon kívül semmivel se terheltessenek. Ha a tiszteknek van szükségük valamire, azt készpénzen vegyék tőlük; a végzett munkákról pedig mindenkor nyugtát adjanak nekik, hogy mindenről beszámolhassanak. 15 0 Az 1726 dec. 20-iki grófi leiratra a három sváb község egy újabb folyamodványt nyújtott be Károlyi Sándorhoz. A folyamodók sorra veszik a grófi leirat egyes pontjait, s ahol súlyosnak vagy sérelmesnek találják az uraság követelését, ott bizonyítani igyekeznek a maguk igazát. Különösen az, uradalmi tisztek ellen vannak elkeseredve, akik az évi 15 napi robotmunkát jószággal úgy értelmezik, hogy minden, jószággal bíró gazda egy ekét állítson ki és azzal 15 napon át dolgozzék. Ha pedig egy telkes gazdának nincs annyi jószága, hogy egymagában volna képes egy ekét kiállítani, akkor kérje kölcsön a hiányzó jószágot. De semmi esetre sem engedik meg, hogy két-három gazda összeálljon, együttesen állítson ki egy ekét és együtt csak 15 napig dolgozzék. Ezzel szemben a folyamodó sváb lakosok úgy érvelnek, hogy ők az úrbéri szerződés értelmében csak annyi ökörrel vagy lóval tartoznak 15 napig dolgozni, amennyijük van. Nem kötelesek az úrbéri szolgálatra jószágot kölcsön kérni vagy pénzért bérelni, ámbár a saját földjük megművelésére ezt meg is teszik. Hiszen ha a tiszteknek volna igazuk, akkor a jószággal nem bíró telkes gazda is köteles lenne jószágot bérelni és 15 napig szántani az uraság részére. Pedig az ilyen csak 15 napi kézi munkával tartozik, habár a saját földjének megnövelésére mástól bérel jószágot. Igazságtalanság is volna a tisztek követelése! E szerint ugyanis ha két vagy három szegény gazda összefogva állítana ki egy ekét. úgy nem 15, hanem 50, illetve 45 napig szántana mindegyiknek a jószága. Ebből pedig nagy kár származnék az uradalomra. A szegény ember ugyanis, akinek ökrei 50 vagy 45 napig szántanának az uraságnak, 15 0 V. ö. annak a leiratnak a latin nyelvű másolatát, amelyet Károlyi Sándor 1726 dec. 20-án intézett Csanálos, Fény és Nagymajtény sváb lakosságához (Okm. 49.).
