Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Az 1723.-iki telepítés

57 ságából születendő gyermekeket készpénzben fogják kielégíteni, ha pedig ők ketten nem gazdálkodnának jól, úgy joguk van a meglévő vagyont igénybe venni és abból élni.

10

8 Károlyi Sándor időről időre rendezni szokta a sváb telepesek úrbéri szolgálatait. Kitűnik ez abból az úrbéri szerződésből is, amelyet a csanálosi svábokkal 1724 április havában kötött.

10

0 Érdekes a szerződés előzménye. A csanálosi sváb lakosok kezdettől fogva 4 rajnai forint földadót fizettek egy egész telek után és 2 rajnai forintot egy fél telek után.

11

0 Károlyi Sándor azonban 1723 jún. 20-án a földadót évi 9 forintra emelte. A csanálosiak ezt oly sérelmesnek találták magukra nézve, hogy elkeseredésükben ez időtől fogva sem adót nem fizettek, sem úrbéri szolgálatot nem teljesítettek a földesúrnak, aki erre viszont elkoboztatta jószágaik és javaik egy részét. A megrémült lakosok jószágaik visszaadásáért és a nagy pénzszükségTe való tekintettel enyhébb úrbéri szerződés kibocsátásáért folyamodtak. Habár a gróf földes úri jogaira nézve károsnak tartotta az engedékenységet, mégis teljesítette a folyamodók kérését és az 1724 ápr. 28-iki, illetőleg 1724 ápr. 50-iki úrbéri szerződés ellenében visszaadta elkobzott javaikat ós jószágaikat. Kijelentette azonban eme szerződéslevelében, hogy a benne foglalt kötelezettségek megsértését nem engedi meg többé. Sőt a majtényi és fényi sváb lakosoknak kellett kezességet vállalni, hogy a csanálosiak a szerződést meg fogják tartani. Lássuk a szerződés egyes pontjait.

11

1 Ezentúl minden egész telkes gazda évenként 4, és minden félgazda 2 rajnai forintot fizet. Minden gazda évenként 20 teljes napot fog dolgozni az uraság számára

11

2; ba van igás jószága, ezzel, ha pedig nincs, akkor kézi munkával. De mind a 20 nap nem eshetik a sürgős munkaidőbe, hanem vegyesen és arányosan osztandók fel ezek a munkanapok. A teljes munkanap napfelkeltétől napnyugtáig tart. Női vagy gyermekmunka nem fogadható el. csak az erős, egészséges férfié. Minden terményükből hűségesen meg kell adniok a kilencedet, melyet kötelesek összehordani és kinyomtatni, a magot pedig az uraság kívánságára Kárólyba kell száll ítaniok. Amíg a károlyi 10

8 Az 1723 május 23-án kelt német nyelvű házassági szerződést négy sváb tanú frta alá. köztük a csanálosi bíró. Két tanú és a vőlegény maga új sváb telepes yolt (Okm. 35.). 10

9 A szerződés két példányban van meg: egy rövidebb magyar szövegezésben 1724 ápr.'28-ról s ez a gróf sajátkezű írása (Okm. 36.) és egy hosszabb latin szöveggel 1724 ápr. 30-ról (Okm. 37.). A kezeink közt levő latin szövegről hiányzik a gróf névaláírása, ami azt mutatja, hogy csak másolat vagy fogalmazvány lehetett. A két 'példány tartalma lényegében azonos, bevezető soraik pedig tájékoztatnak bennünket a szerződés előzményeiről. 11

0 Y. ö. az összes sváb telepesekre vonatkozó s 1712 dec. havában kelt német nyelvű szerződéstervezetet (Okm. 9.), valamint a csanálosi sváboknak 1721 jan. 1-én kelt latin nyelvű úrbéri szabályzatát (Okm. 30.). 11

1 A csanálosi svábok úrbéri kötelességeit az 1724 ápr. 50-iki latin nyelvű példány alapján fogjuk ismertetni (Okm. 37.). 11

2 Az 1724 ápr. 28-iki magyar nyelvű példány 25 napot említ.