Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1723.-iki telepítés
58 piaristák kollégiumának (= rendházának) építése tart, 11 3 minden nap 8 napszámost adnak a kőmívesek mellé. A fedés alkalmával pedig az egész község férfilakossága négy napon át fog segíteni. Mivel 1723 június 20-tól fogva sem robotmunkát nem végeztek, sem évi földadót nem fizettek, ennek valamelyes jóvátételekép az 1724-ik évben az egész község a, szokásos háromszori szántáshoz három napon át tíz ekét fog adni. Ezenkívül mindenki köteles két napig kaszálni s ugyancsak két napig gyűjteni. A piaristák károlyi rendházának építése alatt mentesek lesznek mindenféle adótól és kilencedtől. A tiszteket hivatalvesztés terhével figyelmezteti, hogy a szokott ajándékozáson, a három forintot meghaladó bírságon, a korcsma, mészárszék és vízi malom árendáján kívül semmit ne merjenek követelni a lakosoktól. A végrehajtások töröltessenek el. A gazdagok ne sanyargassák a szegényeket; ha pedig ilyesmi előfordul, úgy az elnyomók bűnhődjenek, a szegények pedig jelentsék fel őket minden félelem nélkül. A fényiek és majtényiak naponta két-két napszámost adjanak a nagykárolyi kegyesrendi kollégiumhoz falrontásra és kőhordásra. Ezenkívül aratáskor és kaszáláskor segíthetnek egy-két napig, míg adómentes idejük le nem telik. Különben semmi egyéb szolgálatra nem kötelezhetők. 11 4 A három sváb község összes lakóival 1724 aug. 28-án kötötte meg Károlyi Sándor az egyességet. A bevezetésben elősorolja a gróf azokat az okokot, amelyek a jelen egyesség megkötésére bírták. Egyrészt meg akarta szüntetni azokat a viszálykodásokat. amelyek a csanálosi, fényi és majtényi svábok között egy pár éven át dúltak, másrészt könnyíteni akart a közterhek viselésén, amelyeket különösen a nagy pénzszükség tett elviselhetetlenekké. A földadót egv egész gazdatelek után négy forint helyett három rajnai forintban állapította meg; úrbéri szolgálatot egy gazda évi 20 nap helyett csak 15 napon át tartozott teljesíteni, még pedig akinek jószága volt, jószággal, a többi napszámos munkával. Minden őszi és tavaszi termésükből kilencedet voltak köt elesek adni. A nagykárolyi kollégium építéséhez és az apát-haraszti erdő irtásához továbbra is kellett küldeniük a szükséges ingyenes napszámosokat. A gróf azonban megígérte, hogy szívességüket adandó alkalommal bőségesen meg fogja jutalmazni. 11 5 A felsorolt úrbéri terhek úgyszólván változatlanul megmaradnak mindazon időn át, amely tárgyalásunk körébe esik. A sváb telepeseken kívül frankok is jöttek Szatmár megyébe. Gróf Zinzendorf Ferdinánd 11 6 telepítette le az első frankokat Réz11 3 1724 ápr. 27-én tették le a nagykárolyi piaristák rendházának alapkövét. 11 4 A fényiekre és majtényiakra vonatkozó utolsó szakaszt az 1724 ápr. 28-iki magyar nyelvű példányból merítettük. 11 5 V. ö az 1724 aug. 28-án kelt latin nyelvű egyességet (Okm. 38), amely csak másolati példányban maradt fenn. 11 6 A Lausitzból származó, de jelenleg már kihalt Zinzendorf-grófok egyik sarja.
