Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1721. és 1722,-iki telepítés
Az 1721. és 1722-iki telepítés. Az 172i-iki sváb telepítésről a számadatokon kívül semmit sem tudunk. Egyik adatunk szerint 1721-ben Csanáloson 10, Fényen 9, 8 4 egy másik adatunk szerint pedig Fényen 15 új sváb család telepedett le. 8 5 Általában azt mondhatjuk, hogy 20—25 új család érkezett az Í721-ik év folyamán a két sváb községbe. Sokkal jelentékenyebb az 1722-iki telepítés, amely számra nézve az 1712-iki telepítés után a legnagyobb volt. Adataink szerint 1722-ben Csanálosra 7, Fényre 20 és Nagymajtényba, ezúttal /! először, 37 sváb család érkezett. 8 6 A Fényre vonatkozó adat helyes lehet, minthogy ebben a községben az 1729-ik év folvamán 17 olyan új telepes szerepel, aki 1722-ben jött külföldről. 8 7 A különbség tehát jelentéktelen, s a természetes fogyásból magyarázható. A nagymajtényi 37 családot azonban keveseljiik. Nagymajtényban ugyanis 1723-ban az újakkal szemben 55 régi sváb gazda lakott, 88 akik csakis 1722-ben érkezhettek Nagymajtényba, minthogy ennek a községnek csak 1722-től fogva vannak sváb lakosai. Ez az 55 család véleményünk szerint mind 1722-ben jött külföldről és telepedett le Nagymajtényban. Nem tartjuk valószínűnek, hogy az 55 és 37 közti különbség, majdnem 20 család, a szomszédos Csanálosból vagy Fényről költözött vi 1 " AT 1 1 1 tehát Nagymajtényra vonatkozólag a nagyobb számot, 55-öt, fogadjuk el s így szerintünk 1722-ben nyolcvannál több új család telepedett a három sváb községbe. Az 1722-iki telepítés főeredménye volt Nagymajténynak 8 9 8 4 V. ö. az 1726 szept. 29.-iki összeges kivonatot (Okm. 23.). 8 5 Y. ö. az 1737 jan. l.-iki mezőfényi összeírásnak számadatait. Kár. Levt. Acta Svevorum, Lad. S-cs. 8 6 V. ö. az 1726 szept. 29.-iki összeges kivonatot (Okm. 23.). 8 7 V. ö. az 1729 jan. l6.-iki mezőfényi összeírást (Okm. 54.). 8 8 V. ö. az 1723 jún. 15.-iki összeírásnak a régi nagymajtényiakra vonatkozó részét (Okm. 33. b.). 8 9 Nagymajtény kisközség Szatmár megyében, a Kraszna folyó mellett. Hajdan királyi birtok volt. azután pedig különböző családok nyertek reá királyi adománvt, u. m. a Szántói Petheők (1387), a Báthoryak (1417), a Bogdányok (1615). a Bethlenek (1645), a Rákócziak. II. Rákóczi Ferenc 1698-ban 8000 magyar forintért zálogba adta Károlyi Sándornak. 1724-ben Nagymajtény mint puszta az Aspremontok kezébe került (26.230 frt értékben). Ezektől gróf Károlyi Ferenc 1746 dec. 24-én megvette, adománylevelet azonban csak fia, Antal szerzett reá 1776 nov. 2.-án (ecsedi donatio). Ezen ecsedi donatio alapján nyerte el a gróf Károlyi család a községben a tizedet is (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla i. m. I. köt. 26. old.). Plébániája már 1333-ban virágzott, temploezekben a helységekben sem 3*
