Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1720-iki telepítés
26 Bécsbe, ahol másfél napot töltöttek, 24-én Pozsonyba, aliol két napig időztek, 26-án Komáromba, 28-án Budára, illetve Pestre. Pesten három napig tartózkodtak: az ügynök a svábokat németek őrizetére bízta, míg Pest vármegye katonái szekereket szereztek a jövevények továbbszállítására. Ő maga pedig jelentést tett Budán a felső vár parancsnokánál sváb útja eredményéről. 7 1 Elmajer Antal csanálosi sváb nem egyedül járt a sváb földön új telepesekért, vele ment a mészáros és Zarnóczy Lőrinc is. 7 2 Nincs adatunk arról az útirányról, amelyet odautazásuk alkalmával követtek, de minden bizonnyal ők is hajón mentek Bécsből Ulmba. 172 0 jún. 5-én indult vissza Elmajer Magyarországba, miután 40 napot töltött "á mészáros kíséretében sváb földön, telepeseket keresve. Eszerint ápr. 26-tól június 5-ig tartózkodott két társával a régi sváb hercegség területén. Miután elegendő számú telepest szereztek, Ulmban hajóra iiltek a svábokkal és jöttek lefelé a Dunám Június 13. és 14-én Bécsben voltak, 15-én Pozsonyban, 21-én Pesten, ahol három napig maradtak. Innen tovább menve átkeltek a Tiszán és szerencsésen Nagykárolyba érkeztek a magukkal hozott telepesekkel. 7 3 A két svábországi út eredményeit összefoglalva, láthatjuk, hogy az ismeretlen ügynök is, Elmajer Antal is, Bécsből hajón ment Ulmba, onnan pedig a mai Württemberg keleti részébe utazott. Elmajer csak „Svábországról", azaz sváb földről beszél, de nem említ helységeket. Névtelen társa azonban megnevezi azokat a városokat és községekét, amely ekbe n a gróf pátenseit kihirdet7 1 Y. ö. az ismeretlen nevű ügynök magyar nvelvű költségjegyzékét, amely 1720 ápr. 15.-től 1720 jún. 28.-ig részletezett' kiadásokat tartalmaz (Okm. 24.).. 7 2 Elmajer ezt a társát folyton csak Lőrinc úrnak nevezi. Birtokunkban van azonban egy keltezés nélküli magyar nyelvű folyamodvány (Okm. 25. ab amelyben Elmajer kéri a grófot, hogy fizesse meg neki sváb útja költségeit, adja meg az ígért két ökröt és engedje meg a gróftól kapott öreg tehénnek eladását vagy elcserélését. Ebben a folyamodványban háromszor is említi a „Zarnóczy" vezetéknevet. Zarnóczy Lőrinc különben 1720-ban, tehát a kérdéses időben, poroszlói sófelügyelő és pénztáros volt Károlyi Sándor uradalmában. 7 3 Y. ö. Elmajer Antal latin nyelvű költségjegyzékét (Okm. 26.), amelynek keltezése hiányzik, de tartalma kétségtelenül igazolja, hogy ez is egy 1720-iki sváb útra vonatkozik. Az egyik tétel szerint ugyanis Elmajer útközban kölcsön adott Heiler Józsefnek 2 rajnai forintot, egy másik tétel szerint pedig Schneider Jánosnak 3 rajnai forintot. Heiler József és Schneider János azonban mindketten új sváb telepesek voltak és az 1729 jan. l6.-iki fényi összeírás szerint (Okm. 54.) 1720-ban érkeztek Fényre. Fennmaradt továbbá egy keltezés nélküli magyar folyamodvány (Okm. 27.). amelyben Kenzli Mihály fényi lakos több társával együtt arra kéri Károlyi Sándort, hogy kényszerítse a Csanáloson lakó Antoni nevű svábot (kétségtelenül Elmajer Antal) azon 150 forint megadására, amelyet akkor kért kettejüktől kölcsön, amidőn őket sváb hazájukból ide hozta. Kenzli Mihály fényi lakos az idézett 1729 jan. l6.-iki összeírás szerint szintén 1720-ban telepedett le Fényen, mint új lakos. Elmajer jegyzéke tehát hasonlóképen egy 1720-iki sváb út költségeit sorolja fel. A költségjegyzék nemcsak évszámot nem említ sehol sem. hanem a hónapot és napot is igen ritkán jelöli meg. Az ebédek és vacsorák sorrendjéből azonban megtudjuk, hogy június hó melyik napján érkezett Elmajer hazautazásakor a költségjegyzékben feltüntetett egyes helységekbe. így könnyen pótolhatjuk a hiányzó dátumokat.
