Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1712,-iki telepítés
14 másikon a maguk részére. Minden telek után évi 2 tallér 3 1 adót fizetnek, az egyiket ápr. 5-én, a másikat szept. 5-én; az urasági és puszta telkek után kilencedet adnak. A szőlőtőkék után a gazda is, a mesterember is tizedet ad az uraságnak, de aki új tőkéket ültet, 6 évig lesz mentes a tizedtől. A juhok, bárányok és méhek után szintén tized jár, a fél tized azonban pénzben váltandó meg. Nem feledkezik meg a tervezet azokról az ajándékokról, vagy ingyenes szolgálatokról sem, amelyek bizonyos ünnepélyes alkalmakkor szokásban voltak. A sátoros ünnepekre minden családfő egy tyúkot vagy két csirkét és két icce zsirt, a község pedig arányos hozzájárulással közösen egy vágómarhát ad az urasági konyha számára. Minden családfő egy új zsákot és egy boglya u. n. szállásszénát köteles beszolgáltatni, vagy pedig a széna helyett egy darab marhát kitelelni. Az uraságnál előforduló lakodalom, keresztelő, temetés vagy templomszentelés alkalmával az egyes községek szintén adnak valamit az urasági konyha részére. Aratáskor Nagykároly város közönsége három napig köteles az uraság segítségére lenni. Az urasági kert tisztán tartására időnként gyermekeket vesznek majd igénybe, a szőlőtőkék megműveléséért azonban fizetség jár. Hírt vagy levelet nem kötelesek az új telepesek díjazás nélkül tovább vinni Olcsvánál vagy Szatmárnál, s az egyes községek e célra küldöncöt tarthatnak. Az italmérés joga minden év sz. Mihály napjától (szept. 29.) újévig a községé, aminek ellenében minden háziasszony 2 font kender- vagy lenszöszt tartozik az uraságnak fonni. A peres ügyeket a városi vagy falusi bíróság, illetőleg elöljáróság intézi el, a büntetést is itt kell lefizetni. Az ítélet ellen az uraságboz lehet fellebbezni. Az igazságszolgáltatás gyorsítására a városi vagy községi bíró, jegyző, irnok és két esküdt minden vasárnap a délutáni istentisztelet végeztével az uradalmi tisztek elé terjeszti a letárgyalt és megítélt ügyeket az esetleges tévedések helyreigazítása céljából. A büntetéspénz egytől 12 forintig a bíróságé, 12 forinttól kezdve két harmadrésze az uraságé, egy harmadrésze az uradalmi tiszteké. Minden lakos köteles évenként egyszer általános kihallgatásra jelentkezni. A családfő halála esetén az özvegy és az árvák gyámot kapnak. Az örökös nélkül elhalt családfő vagyona a temetési költségek és az esetleges adósságok kifizetése után az uraságra száll. Mindenki szigorú büntetés terhe alatt köteles elöljáróságát oly tiszteletben tartani, mint magát az uraságot és parancsait készségesen teljesíteni. Az elüljáróság évenként leköszön és tagjai az esetleges szabálytalanságokért felelősségre vonandók. 3 2 A sváb telepesek természetesen nem voltak hajlandók változatlanul és teljes egészében elfogadni a német nyelvű tervezetben 3 1 Egy tallér két rajnai vagy német forintot ért, tehát 120 krajcárnak felelt meg. 3 2 A tervezet eredeti szövege német nyelvű, a kezeink közt levő példányon hiányzik a gróf aláírása is (Okm. 9.).
