Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1712,-iki telepítés
15 felsorolt túlságosan nehéz s úgyszólván elviselhetetlen úrbéri terheket. 1712 dec. 12-én az összes sváb lakosok folyamodványt intéztek a grófhoz és mellékelték az Ivány úr (bizonyára Szentiványi gazdatiszt) által kiadott úrbéri kötelességeket. Azt mondják ebben a folyamodványban, hogy lehetetlen dolog a mellékelt úrbéri terheket elviselni s kérik a grófot, hogy enyhítsen rajtnk, mert különben nem tudják mindennapi kenyerüket megkeresni. Meg vannak győződve arról, bogy a gróf nemcsak ideig-óráig tartó hasznot akar belőlük húzni, hanem az a szándéka, hogy mind ők, mind utódaik az uraságnak teljesített szolgálat mellett tisztességesen meg is élhessenek. 3 3 A Szentiványi által kiadott úrbéri kötelességek alatt minden bizonnyal a fentebb ismertetett német nyelvű szerződéstervezetet kell érteni. Erre enged következtetni egyrészt a tervezetben foglalt úrbéri terhek roppant súlyos volta, amelyek ellen joggal lehetett panaszkodni ós folyamodni, másrészt a folyamodvány és a szerződéstervezet keletkezési idejének egybeesése. A folyamodvány ugyanis 1712 dec. 12-én kelt, a szerződéstervezet pedig 1712 dec. havában, mindenesetre dec. 12-ike előtt. A folyamodvány tehát a német nyelvű szerződéstervezet ellen irányult! A folyamodvánnyal egyidejűleg vagy kevéssel utána terjesztették az összes sváb családok a gróf elé válaszukat a szerződéstervezetre. Ebben a válaszban sorra veszik a szerződéstervezet egyes pontjait, előadják kifogásaikat és megteszik a maguk ajánlatát. A jószággal nem biró mesteremberek 9 nap helyett 4 napig készek segédkezni a szénagyűjtésnél ós az aratásnál, a jószággal rendelkezők pedig 13 nap helyett 6 napig a szántásnál. Tiltakoznak a mesteremberek azon követelés ellen, hogy mind a céh, mind az egyes mesteremberek valami ajándékot adjanak újévkor az uraságnak. A cipészek, szűcsök és tímárok nem dolgozhatják fel a bőröket az uraság számára teljesen ingyen, hanem minden darab bőr után valami kis díjazást kérnek. A gazdák nem hajlandók hetenként három napot dolgozni az uraságnak, hanem a jószággal birok is, a gyalogszeresek is nyáron 14, tejen pedig 10 napi munkát ajánlanak fel. Akik új tőkéket ültetnek és művelnek, azok a régi szokás szerint 6 helyett 10évi mentességet kérnek a tizedfizetés alól. Ami a sátoros ünnepekkor szokásos ajándékozásokat illeti, minden családfő évente egy tyúkot vagy két csirkét, két icce zsír helyett egyet és minden város vagy falu évenként egy vágómarhát fog adni az uraságnak. A boglya szénát is be fogják szolgáltatni, de a zsákot nem Ígérik meg. Az urasági lakodalmak alkalmával minden helység kész adni valami ajándékot. Aratáskor a kért liúrom nap helyett egy napig hajlandók segédkezni az uraságnak. A gyermekeket nem Ígérhetik oda az urasági kert tisztántartására, mivel nekik maguknak is szükségük van rájuk. Kötelezik magukat, hogy a híreket és leveleket a körülfekvő legközelebbi helységekig továbbítják. A befejezésben kijelentik, hogy a szer3 3 A német nyelvű folvamodvány 171l2 dec. 12-én kelt Nagykárolyban (Okm. 10.).
