Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1712,-iki telepítés
13 viszonyokra vonatkoztak, szóval csak ideiglenes jellegűek voltak. De egyáltalában nem foglalták magukban pontosan és részletesen az új telepesek úrbéri kötelességeit. Erre a célra a földes úr külön úrbéri szerződést kötött a jövevényekkel ezek végleges elhelyezkedése után. Birtokában vagyunk egy ilyen úrbéri szerződés tervezetének,, amelyet Károlyi Sándor 1712 dec. havában terjesztett az összes sváb lakosok elé átnézés és véleményezés végett. A tervezet 31 pontban sorolja fel a sváb községek elöljáróságának, mesterembereinek és földmiveseinek a három adómentes év elteltével kezdődő úrbéri kötelességeit, s kiterjeszkedik a közigazgatás és igazságszolgáltatás egy-két részletére is. A vallási és egyházi ügyeket nem érinti a tervezet, ezeknek a rendezésére külön írásos meghagyást helyez kilátásba. A városi és községi bíró, polgármester, céhmester, városi és községi jegyző, s az egyházfiak hivatalos ügyeiken kívül semmiféle földmíves munkára sem kötelezhetők, jegyzőkönyveiket azonban pontosan kell vezetniök. Mindenegyes mesterség köteles a maga céhét felállítani s a céhbei i rendeleteket megtartaná. A mesterember nem végez paraszti munkát, de a szénagyűjtéshez és aratáshoz egy inast, vagy más valakit küld 9 napra. A jószággal bíró mesterember 13 napig segít a szántásnál. Mindenegyes céh köteles az uraságnál előforduló munkát elvégezni, újévkor az uraságnak mestersége szerint valami ajándékot adni ós magyar jobbágy fiúkat a mesterségre kitanítani. A mesterember bárki számára dolgozhatik, felettes hatóságának tudtával el is távozhat lakóhelyéről. Évi vásárok alkalmával fiatal emberek ügyeljenek és őrködjenek a tolvajlás meggátlására. Az egyes mesteremberek külön kötelességeit is felsorolja a tervezet. A sebészek és borbélyok tartsák magukat ahhoz a szerződéshez, amelyet az urasággal kötnek. A markotányosok, sör- ós pálinkafőzők s a mészárosok bizonyos adót vagy bért fizetnek. A mészárosok ezen kívül minden kimért darab marba után kötelesek a nyelvet és a vesét, minden két darab után a beleket, az egész mészároscéh pedig köteles havonta egy marhabőrt az uraságnak beszolgáltatni. Mindenegyes cipész és csizmadia egy pár cipőt vagy csizmát ad újévkor az uraságnak, a cipészek, szűcsök és tímárok pedig ezenfelül azokat a szárított és nyers bőröket is feldolgozzák, amelyeket az uraság nekik e célra átad. Ha szűcsökre, kovácsokra vagy más hasonló mesteremberekre szükség van a másik uradalomban, tehát nem a nagykárolyiban, akkor egy vagy két céhbeli mester hetenként felváltva fog az uraság számára dolgozni. A vadászok sem tartoznak földmíves munkát végezni, de kötelesek az uraság számára vadról gondoskodni és esküjükhöz ln'ven az urasági erdőkben vadászó idegeneket megbüntetni. A 12 forint büntetésből 4 a vadászé, 8 az uraságé. A jószággal nem bíró gazdák gyalogszeresen, a jószággal rendelkezők pedig szekérrel, vagy ekével hetenként három napig dolgoznak az uraságnak, vagy pedig egyik héten az uraságnak, a
