Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1712,-iki telepítés
12 károlyig a gróf és a telepesek közti alkútól függött, személyenként 50 pénz, azaz egy fél forint és egy forint között váltakozott. 2 8 Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy tökéletes képet alkothatunk magunknak azokról a feltételekről, amelyek mellett az első sváb telepesek 1712-ben Károlyi Sándor birtokaira szállani hajlandók voltak. Ismerjük ugyanis azt az egyességet, amelye t a gróf 1712 június 14-én, illetve június 25-én kötött egynéhány sváb családdal Pozsonyban. Ezen egyesség értelmében a sváb jövevények az uraságtól haröm. a vármegyétől pedig hat évi adómentességet fognak élvezni, s ezen idő alatt semminemű adófizetésre, szállásadásra vagy katonai beszállásolásra nem kötelezhetők. Ha azonban az uraságnak az első három év alatt szüksége volna az ő munkájukra, ugyanolyan fizetésért tartoznak neki dolgozni, mint egy idegen uraságnak. A három szabad év elteltével úrbéri szolgálatot kötelesek teljesíteni. Német uradalmi tisztek igazgatása alatt fognak állani, saját elöljáróságot választhatnak maguk közül, magyar lakosoktól mentes községet kapnak, a gróf pedig papról is fog gondoskodni számukra. Teljes vagyontalanságukra való tekintettel minden gazda, akinek szüksége lesz rá, két igavonó ökröt, egy fejős tehenet és 12 kassai véka vetőmagot kaphat. Mindezt eredeti becsára szerint később apródonként pénzben, természetben vagy munka alakjában vissza kell téríteniök az uraságnak. Az egy rajnai forint uti költséget azonban nem kell visszafizetniök. Az uraság lábon levő gabonájából ők kapnak részében való aratásra és cséplósre elsőbbségi joggal és jutányosabban. mint mások. Ezen munkájuk alatt teljes ellátásban is részesülnek. A Szatmárhoz közel fekvő Erdőd nevű helységbe fognak letelepedni, amelynek erdeje, szántóföldje, rétje ós szőlőhegye egyaránt bőven van. 29 Az uraság oltalmat és védelmet ígér nekik, de elvárja tőlük, hogy úrbéri kötelességeiket híven teljesítsék és állandóan megmaradjanak. 3 0 Jóllehet ez az egyesség a bevezető sorok szerint csak „bizonyos" (einige) sváb családokkal jött létre, bátran állíthatjuk, hogy az 1712-ben érkezett összes sváb telepesek hasonló feltételek mellett szerződtek a gróffal. Az ilyen egyességek nagyobbrészt csak magának a letelepedésnek a körülményeire, a letelepedést követő egy pár hónapi 2 8 V. ö. Károlyi Sándor levelét nejéhez Pozsonyból 1712 jún. 16. (Okm. 3. a.) és az 1712 jún. 14-iki egyesség 4-ik pontját. (Ókm. 7.) Forint alatt rendesen a rajnai vagy német forint értendő, amelyben volt 60 krajcár, avagy 100 német kis pénz (dénár). A magyar forint csak 50 krajcárt, azaz 100 magyar kis pénzt vagy félkrajcárt ért. Ez utóbbi tehát a későbbi koronának felelt meg. 2 9 Ezek lesznek azok a jövevények, akikről Barkóczy Krisztina 1712 júl. 14-íki levelében (Okm. 4. e.) azt mondja, hogy Erdődre szeretnének szállani. 3 0 Az egyesség eredetije nem maradt fenn, csak két másolat van birtokunkban. A magyar nyelvű másolat 1712 jún. 14-én kelt Pozsonyban (Okm. 7.), a német nyelvű pedig 1712. jún. 25-én szintén Pozsonyban (Okm. 8.). Tartalmuk teljesen azonos, az egyik bű fordítása a másiknak.