Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Az 1712,-iki telepítés

28 totta fenn nemcsak a kezdeményezés, hanem a vezetés és felügyelet jogát is. Hozzá küldték gazdatisztjei összes jelentéseiket, tőle vártak utasításokat. Napi6jegyzeteiből ámulattal láthatja az olvasó azt a csodálatos fürgeséget és mozgékonyságot, amellyel a köszvényes öreg Károlyi Sándor korának kezdetleges és fárasztó közlekedési eszközei mellett, még az időjárás szeszélyeivel is dacolva, egy pár nap alatt Pozsonyból Erdődön terem, útjában minden birtokára betér, mindenütt vizsgál, szétnéz, tanácsol, int, korhol és dicsér. Ha egy szabad napja akad a pozsonyi országgyűlés rengeteg tennivalója közepette, leszalad kedvelt surány-megyeri vagy csongrádi jószágára. Nem tartja vissza sem a tél hidege, sem a nyár melege, sem az éjszaka, legtöbbször még kínzó betegsége sem! Erre a férfiúra várt a kipusztúlt, lakatlan Szatmár megyének benépesítése, a pestisben meghalt, a csatában elesett vagy az éhínség elől megszökött magyar jobbágynak idegennel való pótlása. Hogy mennyire fájhatott a lelkes gazdának a munkáskéz hiánva, azt a fentiek után nem nehéz elgondolni. Nem is ismert Károlyi Sándor a szatmári békekötés pontjainak a pozsonyi országgyűlésen való elfogadásán és az ország újjászervezésén kívül sürgősebb feladatot a telepítés kérdésénél. Az akkori jogviszonyok szerint a magyar udvari kancellária és az udvari haditanács beleegyezésére, illetőleg jóakaró segítségére volt szükség német telepesek behozatalához. Károlyi Sándor tehát 1712 ápr. 5-ike és 1712 jún. közepe közt egy-egy felterjesztésben a kancellária és a haditanács tudomására hozta, hogy felsőmagyarországi birtokaira svábokat óhajt telepíteni.

6 a Rákóczival kiibujdosott gróf Csáky Mihály kuruc tábornok leányát, Krisztinát, vette feleségül (1726 aug. 25). Mint jó gazda, oly mértékben gyarapította a családi vagyont, mint senki más ősei vagy utódai közül. 1698-ban 8000 magyar forintért zálogba vette II. Rákóczy Ferenctől Nagymajtényt. Ugyanebben az évben kapta Vetésy Lászlótól Mezőieremet (1696 febr. 24-i adománylevél alapján). 1708-ban IL Rákóczi Ferenc zálogba adta neki 2000 aranyért az erdődi uradalmat (az adomány levél 1720 március 20-ról kelt). Egymásután vásárolta meg a következő birtokokat: 1722-ben a Csongrád-Hódmezővásárhelyi uradalmat Schlicktől 118.000 kat. holdat; 1723-ban (dec. 6.) a krasznabéltelki uradalmat: az Erdődy örökösöktől 10.000 forintért: 1725-ben Rézteleket (Zinzendorf gróftól 2000 forintért); 1726-ban .a pozsonyi házat és egy kis birtokot Czobor Krisztina grófnőtől 12.000 forintért; 1730-ban április 2-án a Surány-Megyeri uradalmat (Kaunitz gróftól); 1736-ban Királydaróc egy részét Draskovics Ádámtól 5000 forintért (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla: A gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története, I. kötet, XI—XV. old.). Ezenkívül a következő épületeket építtette: a nagykárolyi kegyesrendiek házát, a pesti Clarissa-apácák zárdáját, a bátori és miskolci minorita-rendházat, a nagynxajtényi, csengeri, kaplonyi, erdődi templomokat és iskolákat. Ennyi birtokvétel és építkezés után nem csoda, ha halála után 596.018 rajnai forint adósság maradt fiára: Ferencre. 6 A két felterjesztés csak másolatban maradt fenn. A latin nyelvű másolatok keltezése hiányzik (1. Okmánytár 1. és 2.), de azért megközelítőleg megállapítható a felterjesztett eredetik keltezési ideje. Károlyi Sándor ugyanis mindkét másolat aláírásában mint gróf szerepel, ezt a címet azonban csak 1712 ápr. 5-én nyerte. A kérdéses felterjesztések tehát csakis 1712 ápr. 5-ike után keletkezhettek. A két másolat tartalma továbbá minden kétséget kizá-