Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Új sváb községek keletkezése 1803 után

175 egyenlítésére szántóföldekben és rétekben. Nem kívánta 5 a hiányzó járandóságok részletezését sváb gazdánként, hanem csak annak a megállapítását, hogy összesen hány hold szántóföldre és rétre tartanak ezek a svábok igénvt. Ezekre az adatokra azért volt szüksége Borsitzky jószágfelügyelőnek, hogy minél hamarabb vá­laszolhasson a madarászi sváboknak ujabb kérvényére, amelyet ezek az úri székhez intéztek. 61 0 A misztótfalusi uradalomhoz tartozó Józsefházán 1808-tól 1810-ig 13 új sváb férfi neve ismeretes előttünk. Ezek közül Szin­faluból költözött be t, Túrterebesről 1. Erdődről 1. valamely sváb községből 3: új telenes 7 (1808-ban 3. 1809-ben 4). 61 1 Á Károlyi-birtokokon kívül eső Túrterebesen az 1804-től 1809-ig ter jedő időben 9 új sváb lakosról tudunk. Ezek köziil Er­dődről jött be 5, Alsóhomoródról 1. Krasznabéltekről 1, Gilvácsról 1, Nagykárolyból 1. Nagvma jténvból 1: külföldről telepedett 1 (1809-ben). 61 2 Az ország többi részében végbement német telepítésekről az 1800-as években a következőket jegyezhetjük meg: A luneville-i békétől fogva (1801 febr. 9) a német telepítések félbemaradt folya­mata újból megindult. Ferenc császár és király 1802 márc. 5-án — Károly főherceg ösztönzésére — kiadta híres resölucióját (dön­tését) a német telepítésekről. E resolució értelmében elsősorban az elpusztult paraszt gazdaságok népesítendők be honi lakosokkal, vagy ezeknek hiányában külföldi telepesekkel és csak azuián létesíthetők új telepek: házak és falvak. A külföldi telepeseknél a fősúly nem a nagy számra, hanem a jó üdajdonságokra, az erköl­csökre és a magukkal hozott vagyonra helvezendők. A kedvezmé­nyek ugyanazok legyenek, akár már fennálló gazdaságokba, akár új telepekre szállanak a jövevények: 5 évi mentesség az országos adóktól, I0 évi mentesség a katonai szolgálattól — a telepesek fiai számára is —, ingyenes anyagszolgáltatás az első építkezés szá­mára. Az új telepeken minden egyes gazda 60—80 köböl földet, minden egyes mesterember 12 köböl szántóföldet kapjon: meg­művelt szántóföldek után 5 éven át. pusztatelkek után pedig 10 éven át mentesek lesznek az uradalmi adók alól. Földbirtokválto­zás esetében nem kötelesek átiratási illetéket (laudemium) fizetni. Ez az eljárás követendő a már megérkezett és még lejövendő tele­pesekkei! Üj telepesek csak abban az esetben hozandók le. ha az illetékes hatóságok a telepítési helyeket már meghatározták és a szükséges segédeszközöket előkészítették. A XIX. században különösen a bánáti határőrvidék, a Bánát, valamint Magyarország és Erdély egynéhány vármegyéje nyert német telepeseket külföldről. 61 3 61 0 Y. ö. Borsitzky Pál nagykárolyi jószágfelügyelőnek Plósz György uradalmi mérnökhöz intézett német nyelvű levelét 1810 febr. 18-ról (Okm. 197.). 61 1 V. ö. az 1808., 1809. és 1810,-i józsefházi anyakönyveket. 61 2 V. ö. az 1804-től 1809-ig szóló túrterebesi anyakönyveket. 61 3 Az új telepesek községek szerinti elhelyezése a következő volt: A bánáti határőrvidéken: Üj község 1803-ból Nagykárolyfalva (Karlsdorf, Temes

Next

/
Thumbnails
Contents