Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése 1803 után
176 m). — Régi német községek 1807-ben Toroniái megyében: Ferenchalom (Franzfeld), Torontálalmás (Jabuka), Galagonyás (Glogon); Temes megyében: Nagykárolyfalva (Karlsdorf). — Szerbekkel vegyesen Temes megyében: Kevevára (Kubin), Aga (Brestovácz), Kevepallós (Plosic); Torontál megyében: Omlód (Homolicza), Tárcsó (Sztarcsova), Ópáva (Opova). — 1810—1821-ig további német telepeseket kaptak: Krassószörény megyében: Buszkabánva, Dunaszentilona (Sankt-Helena), Bozovics; Torontál megyében: Ópáva (Opova). Torontálújfalu (Neudorf), Nagyerzsébetlak (Torontálerzsébetlak, Elisabethfeld); Temes megyében: Homokos (Mramorák). — Eme terület keleti részében 1828-ban Krassószörény megyében: Temcsfő (Weidental, 126 cs.), Szörényordas (Wolfsberg, 98 es.), Wolfswiese (99 cs.), Karánberek (Lindenfeld, 36 cs). összesen tehát 359 család, illetőleg 2080 német-cseh személy. — 1865—1868 között az Aldunánál új községek Torontál megyében: Bezsőháza (Rudolfsgnad), Nagyerzsébetlak (Torontálerzsébetlak. Elisabeth feld), Königsdorf, Aurélháza (Aurelsdorf), Máriafölde (Marienfeld); Temes megyében: Gizellafalva (Gizelahain). Mindezek régebbi bánáti falvakból való átköltözések. A Bánátban 1801-ben: Párdány (Németpárdány, Torontál m.); 1802-ben: Bóka (Torontál m.): 1803-ban Alsósztamóra (Németsztamóra, Temes m.): 1805ben Torontál megyében: Szárcsa. Alsóelemér (Németelemér); 1807-ben: Karátsonyifalva (Ofszenica, Torontál megye): 1808-ban Torontál megyében: Néinetcsernye, Torontáloroszi (Kisorosz); 1809-ben Torontál. megyében: Zsigmond falva. Lukácsfalva, Nagykikinda: Temes megyében: Németszentpéter (Szenípéter); 1810-ben Szanád (Torontál m.); 1811-ben Fiizesd (Hunyad m., tiroliak); 1812-ben: Daruvár (Krassószörény megye, részben osztrákok); 1813—1814-ben: Királykegye (Königsgnad, Krassószörény m.); 1824-ben: Szécsenfalva (Torontál m.); 1825-ben: Felsőbencsek (Németbencsek, Temes m): 1826-ban Temes megyében: Temeskenéz (Knéz): Torontál megyében: Újvár, Jánosföldc (Johannisfeld); 1828-ban Ernőháza (Ernesztháza, Torontál m.); 1832-ben Torontál megyében: Maleniczfalva (megszűnt), Nagygáj: 1835-ben Csősztelek (Torontál m.); 1837-ben: Nyerő (Torontál m); 1839-ben Torontál megyében: Dóc (Dolácz), Csávos; 1842-ben Németszentmihálv (Temes m), Bocsár (Torontál m); 1845-ban Temes megyében: Kisszentpéter. Kistelep: Torontál megyében: Ujhely; 1845-ben Temes megyében: Németság, Buziásfiirdő. A régi német telepbe; Stájerlakaninába (Steierdorf, Krassószörény megye) 1846 óta állandóan jöttek németcseh és német-morva bányászok; a lakosok száma 1846 és 1859 között 857-ről 2991-re emelkedett. 1860-ban egy német telep Anina-Vashámor mellett. Magyarország többi részeiben: 1809-ben Ószivácz (Bács megye) 137 tiroli család; 1810-ben Hercegfalva (Fejér vm.), 1814-ben Albertfalu (Baranya megye), Albertfalva (Pest megye), 1815-ben Alberikázmérpúszta (Albertkazimir, Moson megye); Í817-ben Madarász és Oláhliomorog (Bihar megye, tiroliak). 1820-ban Visó mellett (Máramaros megye) a kincstári erdőkben; 1842-ben Szajda puszta (Moson megye) Frigyes főherceg saidai (Syriában) győzelme emlékére. 1846-ban Óbuda és Visegrád (Pest megye) württembergi családok. Erdélyben 1803-ban: Vajdahunyad (Hunyad m.) 14 család Hauensteinból, Baden. 1846 május végéig 307 württembergi család, illetőleg 1460 személy érkezett a következő községekbe: Szeben megyében: Nagyszeben, Szászsebes (Mühlbach). Ujegyháza (Leschkirch), Szerdahely (Reussmarkt); Nagyküküllő megyében: Medgyes (Mediasch), Segesvár (Schässburg), Nagysink (Gross-Schenk), Kőhalom (Reps); Hunyad megyében: Szászváros (Bros): Brassó megyében: Brassó (Kronstadt). Fekvőségct vásárolt ezekből 33 család, házat és földet bérelt 60 család, csak telket bérelt 2Í4 család. Mindeme családok Rőt Lajos fstván nyimesdi (Medgyes mellett) plébános felhívására, előadásai és újságcikkei nyomán jöttek hazánkba. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 2,114.423 német lakott, akik közül a szűkebi) Magyarországra 1,750.534, Erdélyre 229.889, Horvát-Szlavonországra 134.000 lélek esett. Bács-Bodrog megyében 192.267, a Bánságban (Torontál, Temes, Krassószörény megyékben) 450.517 német élt (V. ö. Kaindl Frigyes idézett művének HL kötetét, 87—88, 252, 259, 261—262, 265—267. old.).
