Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1760-as években
156 számára, továbbá a református imaház részére kihasított telekre s végre a reája épített vagy később építendő imaházra vonatkozólag. A vármegye 1768 október 7-én részleges gyűlést tartott Erdődön s erre megidézte az erdődi református magyarok főbb embereit kihallgatás végett. A megidézett tanuk vallomását azután a vármegyei gyűlés felterjesztette a helytartó tanácshoz. 43 2 Az 1768 májusi telepítésnek az eredménye határozottan mutatkozik Erdődre vonatkozó adatainkban. Ezek szerint Erdődön 1768- és 1769-ben 25 új sváb lakos szerepel, akik közül Mezőpetriből költözött be 1. Krasznabéltekről 1. valamelyik sváb községből 5, ríj telepes külföldről 18. Bizonyára mind a 18 új telepes 1768 májusában érkezett Erdődre. 43 3 1769 végén Erdődön 162 sváb gazda lakott. Ezek közül régi erdődi lakos 110: Krasznabéltekről jött át 6. Nagymajtényból 6, Nagykárolyból 5. Csanálosról 2, Kálmándról 2. Mezőfényről 1. Vállajról 1, valamelyik sváb községből 15; új telepes külföldről 16. Még puszta telken is lakott egy új telepes, neve után ítélve talán olasz (?). Ezek az új telepesek minden bizonnyal szintén 1768 májusában jöttek Erdődre. Az erdődi sváb gazdák közül puszta telken új házakat épített II. puszta telken ház nélkül lakott 25. A népes telkek száma 149. a puszta telkeké 25 volt. Telekadót fizetett 145 gazda, adómentes volt 5. A község telekadója 574 forint 24 krajcárt tett ki, a mészárszék bérlete 19 forint, a két malom adója 8 forint 24 krajcár volt. 87 icce vajért 21 forint 45 krajcár, 116 tyúkért 8 forint 42 krajcár. 1592 tojásért II forint 56 krajcár váltságdíjat fizettek az erdődi svábok az uraságnak. úgyhogy Erdőd összes adója 445 forint 51 krajcárra rúgott. A sörházat és a korcsmákat az uraság saját üzemében kezelte. 43 4 Az összes krasznabélteki jobbágyok 1767 október havában a következő adókat fizették: portió fejében 600 r. forintot, közköltség címén 100 r. forintot, telekadó fejében 282 r. forintot. 43 5 Krasznabélteken 1769 végén 91 sváb gazda és 12 zsellér élt. A gazdák közt volt 75 régi bélteki lakos. Erdődről költözött be 2, Nagymajtényból 1. Kálmándról 1. valamelyik sváb községből 2, új telepes külföldről 10. A zsellérek 5 új telepes kivételével valamennyien régiek voltak. A Nagyhegyen lakott még 7 kültelki, köztük egy Erdődről beköltözött. A népes telkek száma 96(4 volt. 43 2 V. ö. Mlinaricz Antal nagykárolyi jószágfeliigyelőnek Károlyi Antalhoz intézett magyar nyelvű levelét 1768 október 9.-ről (Okm. 157.), valamint Szatmár vármegyének a királyi helytartó tanácshoz intézett latin nyelvű felterjesztését az erdődi református magyarokra vonatkozólag (Okm. 158.). — A felterjesztés keltezése hiányzik, de Mlinaricz Antal említett leveléből tudjuk, hogy az 1768 október 7.-i vármegyei gyűlésen készült. A felterjesztésnek meglevő példányát Mlinaricz a levéllel együtt elküldte Antal grófnak, aki azokat 1768 október i 7.-én vette kézhez. 43 3 Y. ö. az 1768. és 1769,-i erdődi anyakönyveket. 43 4 V. ö. az i770-re szóló erdődi összeírást. Kár. Levt. Acta Svevorum, Lad. S-cs. 43 3 V. ö. a krasznabélteki 1767 okt. 14,-i összeírást. U. o.
