Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1750-es években
129 Genes, 40 7 Nagykároly, Csomaköz és Mezőpetri községekből valók voltak és azt vallották, hogy Horváth András még a sváboknak Mezőfényre való érkezése előtt Kakad 40 8 nevű biharmegyei községbe szökött és ott időközben meghalt, továbbá, hogy Ferenc fia Debrecenben, János fia pedig Kakadon lakik. 40 9 Ismeretes előttünk a nagykárolyi uradalom egv pár községében, mint Mezőpetriben. Mezőfényen, Csanáloson, Kaplonyban és Nagymajtényban az elöljáróknak a neve 1752 december haváról. 41 0 Az erdődi uradalomban az 1750-es évek előtt nagyon elhanyagolták a gazdálkodást a lakosok csekély száma s az állatállomány hiánya miatt. Másrészt pedig csak erdőirtás és nagy munka árán lehetett szántóföldhöz jutni. A népesség későbbi szaporodása folytán azonban a csekély terjedelmű uradalmi szántóföldeken nem tudtak elég munkát adni a robotnapokon a jobbágyoknak. Ezért komoly mórlegelés tárgyává tették az erdődi uradalomnak 500 köbölre való kiegészítését. Ezt természetesen csak további erdőirtás és telepítés által lehetett elérni. A telepítéseknél elsősorban az oláhok jöhettek szóba, a svábok csak azután, kellő szaporodás beálltával. Kérdéses volt azonban, hogy a svábság hajthat-e annyi hasznot a terméketlen földön, mint a sokkal nagyobb számú oláhság. Az oláhok különösen szőlőműveléssel foglalkoztak s értettek is hozzá, míg a svábokról ezt nem lehetett elmondani. Erdőd városában a svábság a magyarokkal való együttlakás és közös határ miatt nem gyarapodott vagyonikig, a sok szökés által pedig számbelileg is fogyott. Felmerült tehát az a terv, hogy 100 sváb család részére külön telekhelyeket jelölnek ki. a határ többi részére pedig oláhságot telepítenek, emez szántóföldek nélkül is megélhet a szőlőből. Gondoltak a szőlőknek mérnökkel való felméretésére és összeíratására is, valamint a visszaélés folytán felállított korcsmák eltörlésére. 41 1 Erdődön az 1752—1760-ig terjedő időben a régieken kívül 19 új sváb lakos szerepel. Ezek közül Kálmándról költözött át 1, valamelvik sváb községből 6. külföldről telepedett 12 (mésr pedig 1752-ben 1, 1756-ban 2. 1757-ben 3, 1758-ban 3, 1759-ben 2, 1760ban l). 41 2 Károlyi Ferencnek 1743—1758-ig terjedő 15 éves uralma alatt a szatmármegyei német telepítés iigve nagyot haladt. A régi sváb községek, mint Csanálos, Mezőjén i/. Nagymajtény, Erdőd, Krasznabéltek, Kaplony, Mezőpetri tovább fejlődtek, gazdagodtak és gya40 7 Gencs. szatmármegyei kisközség, Nagykárolytól délkeletre. 40 8 Kakad, biharmegyei kisközség, Debrecentől délkeletre. 40 9 V. ö. a szatmármegyei szolgabírák és esküdtek által Horváth András mezőfénvi jobbágy szökése ügyében tartott vizsgálatot. Kár. Levt. Acta Svevorum. Lad. S-cs. A vizsgálat időpontja ismeretlen, mindössze annyit tudunk, hogy 1745 és 1758 közt kellett történnie, minthogy a vizsgálatot elrendelő Rácz Demeter ekkor volt Károlyi Ferenc teljhatalmó jószágigazgatója. 41 0 V. ö. az elöljárók névjegyzékét 1752 december 3.-ról (Okm. 153.). 41 1 Y. ö. Püspökv István idézett kéziratos művének Frdődre vonatkozó részét. Kár. Levt. Ladula 172. 41 2 V. ö. az 1752—1760-ig szóló erdődi anyakönyveket. Dr. Vonház I.: A szatmármegyei német telepítés 9
