Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Nagykároly benépesítése
Ill volt a legrégibb sváb telepítéseknek: az 1712-iki első telepítés 293 férfia közül 124 ide szállott. 1715-ban ezekből a sváb férfiakból már csak 38. 1714-ben pedig már csak 29 lakott a városban. A többiek elszöktek vagy más községekbe költöztek. 1714 után azonban a megmarad ottak is Csanálosra mentek át, úgyhogy 1716-ban már Csanáloson találjuk az 1714-iki nagykárolyi sváb gazdákat. 32 1 amelyért mindaddig nagy civakodások dúltak közöttük. 1418-ban Szent Bálint napján Zsigmond király Konstanz városában Károlyi Mihály fiának, Bertalannak, számos vitézi tetteiért a Károlyi-család tagjainak Károlyt, Kaplonyt, Petrit, Csomaközt, Fényt, Csanálost, Olcsvát stb., mint amely községeket őseik eddig is birtak, adta mint új adományt. 1418 június 25-én Zsigmond király megengedte Strassburgban a Károlyiaknak, hogy azok a jobbágyok, akik tartozásaikat előbbi földesuraiknak lefizették, a Károlyi-birtokokra szabadon telepedhessenek le. A Károlyi-birtokok a Báthory-birtokokkal szomszédosak voltak, amiből a két család között számos perlekedés támadt. 1451-ben megegyeztek egymással, hogy a határkiigazításokat fogadott bírák intézzék el. 1477-ben Mátyás király Budán Károlyi Lanz László kérelmére Szent Dorottya napján országos vásárt engedélyezett Károly mezővárosban (Oppidum). Ugyanez a Károlyi Lanz László vetette meg a nagykárolyi vár alapját. Ugyanis Í482-ben Károlyban egy kőházat épített, amelynek bevégzésében a vármegye őt azzal a megokolással igyekezett gátolni, hogy ez várul, illetőleg erődítményül fog szolgálni. Mátyás király erre 1482 május i-én azt a parancsot adta ki Győr városából a vármegyének, hogy kedvelt hívét ezen kőház építésében ne merjék tovább is gátolni. Hogy Károlyi Lanz László Mátyás királynak kedvelt harcosa lehetett, kitűnik abból is, hogy a király 1482 szept. 10.-én Haimburg vára alatti táborából felszólította, hogy 12 lovassal haladéktalanul Frigyes császár ellen a királyi táborba vonuljon. A király megígérte neki, hogy egy hónap múlva visszabocsájtja. 1492 december 24-én Ulászló király Károlyi Lanz Jánosnak menleveleket adott Károlyban, Fényen, Vadán és Kaplonyban lakó kereskedő és utazó jobbágyai számára. 1592 jón. 11.-én gróf Hardegg Ferdinánd megengedte Károlyi Mihálynak, hogy nagykárolyi kőházát a törökök ellen deszkakerítéssel, árokkal és kőfallal vegye körül. Kikötötte azonban, hogy Károlyi saját költségén köteles őrséget tartani, a várat saját szolgáival megvédelmezni és saját pénzén lőszert beszerezni. Ha pedig az a veszély forogna fenn, hogy a várat az ellenségnek át kellene adnia, úgy köteles erről a királyt azonnal értesíteni. 1609 december il-én Károlyi Mihály bárói rangot kapott. 1649-ben alapította Károlyi Ádám a jezsuiták nagykárolyi rendházát. Károlyi Sándor 1700 március 14.-én katonákat telepített íe Nagykárolynak Hajdóváros nevezetű negyedében. 1724 április 27.-én tették le nagy ünnepélyességek keretében a nagykárolyi kegyesrendiek házának alapkövét. 1726-ban Károlyi Sándor a Szentháromság tiszteletére kápolnát építtetett, ugyanazon évben kórházat is alapított a városban. Károlyi Ferenc gróf 1752-ben új várat építtetett. 1755-ben Mária Terézia megengedte egy nyomdának a felállítását Nagykárolyban. A királyi tizedet a gróf Károlyi-csalód Nagykárolyban az ecsodi adomány (donáció) alapján nyerte el 1776 november 2-án (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét, 2—9. old.). A nagykárolyi plébánia már 1533 előtt fennállott. A templomot a protestánsok i 545-ben elfoglalták, de Károlyi Sándor 1724-ben visszavette tőlük. Az új templomot Károlyi Antal építtette 1769-től 1778-ig. Anyakönyvek 1754 óta vannak. — Nagykároly város lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján 1808-ban: 3325 r. k.; 1912-ben: 5952 r. k., 3893 g. k., 25 g. kel., 5500 ref., 230 lut., 3491 izr.; 1930-ban: 6856 r. k., 7447 g. k„ 949 g. kel.. 3066 ref., 768 luth., 2416 izr. 32 1 V. ö. az 1712, 1713, 1714-i nagykárolyi és az 1716-i csanálosi összeírásokat (Okm. 6., 14., 15., 17.).
