Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1736., 1737. és 1738,-iki telepítések. Erdőd újjáfejlődése
98 történtekről. Ennyi viszontagság után végre mégis csak teljes számban megérkeztek Dunakeszibe, hol Gombkötő elkészítette névjegyzéküket. Dunakesziről Kókára érve Varró Mihály ispán 50 kis kenyeret süttetett a telepesek számára, Gombkötő szintén osztott ki köztük kenyeret. A jövevények szavai szerint igen sokan volnának hajlandók lejönni, ha Károlyi Sándor kieszközölné a császárnál a „nagy vám" elengedését, minthogy így majdnem egész vagyonukat elveszik tőlük. Gombkötő Kókán bevárta ura parancsát a telepeseknek Károlyba való szállítására. 27 1 Az új telepesek összeírása tehát 1737 április 27-én történt Dunakesziben. A 37 családdal érkezett 37 férfi, 127 asszony és gyermek, 5 legéi\y, 5 hajadon, összesen 174 személy. 27 2 A névjegyzék frankoknak mondja a jövevényeket, mindazonáltal bizonyos, hogy svábok voltak. Kitűnik ez egyrészt Redel jószágfelügyelőnek rendelkezéséből, amelyben az új telepeseket következetesen sváboknak nevezi. 27 3 Másrészt az erdődi katholikusok összeírása 21 olyan férfit sorol fel névszerint svábok gyanánt, akik az 1737 április hó 27-i névjegyzékben frankokként szerepelnek. 27 4 Az ú j svábokat ifjabb Csiszár István kísérte le Nagykárolyba és innen Erdődre 27 5, ahova 1737 május 15-e előtt érkezett meg velük. 27 0 De nem telepedett le mind a 37 család Erdődőn. Adataink szerint 1757 május 15-én csak 24 új sváb család lakott Erdődön, 1757 június 14-én pedig már csak 21 új sváb család. 27 4 A többiek elmaradtak Nagymajtényban. ahol egy részük le is telepedett, 273 másrészük különböző községekbe költözött, így Kaplonyba is két család. Redel Kristóf szigorúan meghagyta az erdődi uradalmi tiszteknek, hogy szépen bánjanak a telkekre szállított 24 sváb családdal. Esetleges mulasztásukat ne tulajdonítsák rossz akaratnak, hanem inkább tudatlanságuknak. Ha pedig valami nagyobb vétséget követnének el, a tisztek azonnal értesítsék. Mind az 1756-ban érkezett svábok és frankok részére, mind az 1737-ben jött új svábok számára családonkint egy-egy véka kukoricát vettetett, erre a célra napi harminc ekét rendelt Nagymajtényből. Ő maga személyesen szándékozott átküldeni Erdődre azokat az új sváb családokat, akik Nagvmajtényban maradtak vissza. Az uradalmi tiszteknek pedig azt ajánlotta, hogy ezekkel is jól bánjanak, ne vessék szemükre visszamaradásukat, hanem osszanak ki köztük telkeket a községnek sváboktól nem lakott részében. Minthogy az új svábok 27 1 V. ö. Prileczky Gombkötő Józsefnek Károlyi Sándorhoz intézett magyar nyelvű levelét 1737 május i-ről Kókáról (Okm. 103.). 27 2 V. ö. az Erdődre indított jövevényeknek 1737 április 27-i névjegyzékét (Okm. 104.). 27 3 V. ö. Redel Kristófnak 1737 május 15.-i magyar nyelvű rendelkezését (Okm. 105.). 27 4 V. ö. az erdődi katholikusoknak 1737 jún. 14-i összeírását (Okm. 110.). 27 5 V. ö. Redelnek Károlyi Sándorhoz intézett magyar nyelvű jelentését 1737 június hó 10-ről (Okm. 106.). 27 6 V. ö. Redel Kristófnak 1737 május 15.-i magyar nyelvű rendelkezését (Okm. 105.), amelyben az új svábokról már mint erdődi lakosokról beszél.
