Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Krasznabéltek benépesítése
85 kor pedig az urasági konyha szükségletéhez hozzájárul. A gróf ki fogja jelültetni Béltek község határát, az új lakosok pedig a határjeleket és földhányásokat minden évben kötelesek egy uradalmi túszt és a szomszéd községbeliek jelenlétében megú jítani. A határnak azt a részét, amelyet a bél te ki svábok csekély számuknál fogva megmívelni nem tudnak, a gróf más községbelieknek fogja megművelés végett kiosztani. Mihelvt azonban a béltekiek megszaporodnak. visszakapják ezeket a földeket is. A majorsági földek és rétek megmaradnak ezentúl is ily minőségben. Az erdő nagyobb részében tilos a favágás és ennek ellenőrzésére válasszanak kerülőt. Az uradalmi tiszt meg fogja mutatni a szőlőnek szánt területet, amelyből mindenki kaphat ültetésre. Az újonnan beültetett szőlő után két évig nem kell dézsmát adni. A korcsma, mészárszék és a malom jövedelme, valamint a 12 frt.-on felüli bírságok az uraságéi. A 12 frt.-on alóli bírságok a lakosokat illetik, de egv részüket a templomra tartoznak fordítani, fia a malom gátja elromlanék. úgy az összes lakosok kötelesek annak megigazításához hozzájárulni. Ha a jelenlegi molnár nem felelne meg. választhatnak maguk közül más alkalmas molnárt, de ennek a gondatlansága folytán netán eredő minden kárért az egész község felelős. Csak az mehet el véglegesen szabályszerűen kiállított útlevéllel, aki ebbeü szándékát az uradalmi tisztnek bejelentette, maga helyett más gazdát állított és tartozását kifizette. Aki önhatalmúlag hagyja ott helvét, annak a nevét a bíráknak az uraság tudomására kell hozniok. az illetőt szökevénynek fogják tekinteni s kézrekerítése esetén olv elbánásban részesül, mint a szökevények. A fent felsorolt szolgálatokon kívül az új bélteki lakosok semmi egyébre nem kötelezhetők, hacsak a maguk jószántából nem nyújtanak egvben-másban segédkezet az uraságnak. 21 0 Károlyi Sándor 1733 febr. 14-én meghosszabbította még egy évvel a bélteki sváboknak engedélyezett adó- és szolgálat mentes időt. minthogy ezek a bélteki kaszárnya építéséhez naponta önként 4—4 napszámost adtak. Kikötötte azonban a gróf, hogy ezf a négy napszámost az építkezés befejezéséig kell adniok. Hasonló kedvezményt igért azoknak az új bélteki lakosoknak is, akiknek adómentes ideje még nem telt le, arra az esetre, ha a kaszárnya építéséhez a régi lakosokkal együtt ők is hozzájárulnak. 21 1 Krasznabélteken 1733-ban 15 olyan sváb gazda nevével találkozunk. akik azelőtt még nem laktak Krasznabélteken. Ezek közül Erdődről költözött be 7, Mezőfényről 2, Nagyma jtényból 2, Csanálosról 1, valamely sváb községből 1; új telepes külföldről 2. 21 0 Az eredeti úrbéri szerződést Károlyi Sándor 1732 febr. 20-án kötötte az új bélteki svábokkal Erdődőn. A német nyelvű példányt aláírta a bélteki bíró és még három bélteki sváb lakos. Az általunk közöjt magyar nyelvű másolat 1733 márc. 7-én kelt Bélieken, amint azt Koller Ignác atya bélteki plébános a másolat utóiratában sajátikezüleg tanúsítja (Okm. 73.). 21 1 V. ö. Károlyi Sándornak a bélteki svábokkal kötött magyar nyelvű szerződését 1753 február 14-ről (Okm. 74.).
