Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Krasznabéltek benépesítése
86 Egy-egy régi gazda 1 rajnai forint 80 dénár telekadót fizetett; az egész község telekadója 75 ra jnai forintot és 60 dénárt tett ki. 212 Az erdődi sváboknak Beitekre való költözése folytán Erdőd lakossága az 1730 utáni években mindinkább fogyott. 1731 január 26-án már csak 15 sváb és 10 rézteleki frank család lakott Erdődön az 1729-i 60 családdal szemben. A 15 sváb gazda közül régi volt 8, Nagymajtényból jött 1. külföldről (újonnan) telepedett 6; a 10 frank gazda közül régi volt 8, a külföldről újabban telepedett 2. Mind a svábok, mind a frankok évi három rajnai frt. telekadót fizettek és 15 napi szolgálatot tel jesítettek az uraságnak az 1731-ik évtől fogva; adómentes idejük tehát már letelt. A 15 svábnak volt: 16 fia, 3 lova, 13 ökre. 18 tehene és 6 tinója. A 10 franknak volt: 16 fia, 17 lova, 6 tehene és 4 tinója. 21 3 Károlyi Sándor mindazonáltal nem hagyott fel Erdőd benépesítésének a gondolatával. Prileczky Gombkötő József 1732 május havában egy csoport sváb telepest minden fogyatkozás nélkül Erdődre szállított. Gombkötő a jószágpraefectussal együtt kijelölte a jövevények telkeit. Eközben nagy nehézséget okozott nekik a Majtényból származó 14 gazda, akik semmi áron sem akartak kimenni az elfoglalt telkekből. Ugyanekkor frankok is érkeztek. A nagykárolyi jószágpraefectus (Horváth György) ezeket a frankokat a poroszlói révben találta, ahonnan a Tiszán elszállította őket Újvárosig. 21 4 A frankoknak 1732 jún. 1. körül már meg kellett érkezniök rendeltetési helyükre. 2 1" Az itt említett svábokról és frankokról forrásaink semmit sem tudnak. 2" Erdődön 1732 dec. 50-án már csak 6 régi sváb és 5 régi rézteleki frank család lakott, a többiek vagy Beitekre költöztek vagy más községbe mentek. A telekadó összege 3 rajnai forint és 60 dénárjával számítva a sváboknál 21 rajnai forintra és 60 dénárra, a frankoknál 18 rajnai forintra rúgott. 21 7 A sikertelen erdődi telepítésért azonban bőven kárpótolta Károlyi Sándort az újonnan alakult virágzó sváb község: Béliek. Lássuk most már milyen volt a bárom régi sváb község helyzete az 1750-as évek elején! Csanáloson 1750-ban 84 sváb gazda lakott, akik közül régi volt 70. Mezőfcnyről jött 4, Nagymajtényból 4, más községből 1, külföldről telepedett 5. A gazdákon kívül telekkel rendelkezett még 8 özvegyasszony s ezek között volt 7 régi csanálosi lakos, egy pedig Erdődről költözött be. A csanálosi 21 2 Y. ö. az 1733. krasznabélteki latin nyelvű összeírást, amely az új lakosoknak a községbe való beköltözési idejét is megadja (Okm. 75.). 21 3 V. ö. az erdődi sváboknak és rézteleki frankoknak összeírását 1731 január 26-ról (Okm. 76.). 21 4 Balmaz-Ujváros Debrecentől északnyugatra fekszik Hajdú megyében. 21 5 V. ö. Prileczky Gombkötő Józsefnek Károlyi Sándorhoz intézett manyar nyelvű levelét 1732 június 1-ről Tótmegyenből (Okm. 77.). 21 6 Sem az 1732 december 30-i részleges jegyzék (Okm. 78.), sem az 1756 dee. 30-i összeírás nem szól róluk (Okm. 99.). 21 7 V. ö. az 1732 dec. 30. erdődi részleges jegyzéket (Okm. 78.). A jegyzék végén olvashatók az erdődi elöljárók nevei, valamennyien magyarok voltak.
