Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Krasznabéltek benépesítése
84 Az erdődi sváboknak Beitekre való átköltözése 1730 május havában történt. Károlyi Sándor három évi adó- és szolgálatmentességben részesítette az új lakosokat, hogy házakat építhessenek, kerteket ültethessenek és gyarapodhassanak. 20 8 Az új sváb község gazdáinak száma 1750 június 12-éu a két özvegyasszonnyal együtt 49 volt: közülük Erdődről jöttek át 41-en, Nagymajtényból 5, más községekből 3, új telepesek a külföldről 2. Valamennyi gazdaember felesége életben volt, a fiúgyermekek száma 48 volt, a leánygyermekeké 52, s így átlag minden családra két-két gyermek esett. A szülők életbenléte a gyermekek csekély száma mellett azt bizonyítja, hogy az Erdődről Beitekre költözött svábság java korbeli fiatal férfiakból és nőkből állott. A 49 gazda ugyancsak 49 telken szállott meg. Volt 54 igavonó ökrük, 72 tehenük, 15 lovuk és 37 sertésük s így, mint kezdő gazdák, aránylag elég jól el voltak látva állatállománnyal. 20 9 Egy féíev múlva: 1731 febr. 13-án ugyanezek a gazdák szarepeinek Bélieken, számuk csak két Mezőfényről átköltözöttel szaporodott. 20 8 Károlyi Sándor a tőle megszokott lelkiismeretességgel tüzetes úrbéri szerződés által igyekezett szabályozni az ú j lakosokhoz való földesúri viszonyát. Az úrbéri szerződés értelmében a már letelepedett s ezután letelepítendő gazdák, ha jó szilárd házakat építenek (és esküt tesznek?), az uraság részéről három, a vármegye részéről pedig hat éven át mentesek lesznek mindennemű adótól és szolgálattól. Ezen idő leteltével minden gazda telke után három rajnai frt. földadót fog fizetni és 15 napi szolgálatot fog teljesíteni az uraság részére igás állattal, ennek hiányában pedig mint napszámos. Az őszi és a tavaszi vetésből, a borból és az erdei makkon tartott sertésekből tizedet ad, karácsonykor, húsvétkor és piinkösddyek örököseitől vette meg Károlyi Sándor 1725 december 6-án az egész krasznabélteki javadalmat 10.000 forintért, de a kincstárnak a Károlyiak elleni pere következtében Károlyi Antal gróf 1778-ban még 27.601 rajnai forintot volt kénytelen kifizetni, bogy 1778 január 9-én a királyi adománylevelet megkaphassa. A bélteki királyi adományozás (donatio) többek között a következő helységeket foglalta magában: Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Szakasz, Alsóhomoród (vagy Rentehomoród) (Y. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét, XIV., valamint 64—66. old.). A krasznabélteki templomot Drágffy Bertalan építtette, még pediig ugyanazon időben és ugyanabban a stílusban, mint az erdődi templomot. A reformáció idejében (1545) a protestánsok elfoglalták a templomot, minthogy Drágffy Gáspár és felesége Báthory Anna az új hitet vették fel. 1724-ben a katholikusok visszafoglalták a templomot, amely 1862-ben leégett. Plébániája 1772 óta van a községnek, első anyakönyvei pedig 1795-ből valók. Krasznabéltek község lakosainak száma a szatmári püspökség scliematismusai alapján: r. k. g. k. g. kel. ref. izr. 1808-ban: 1150 1912-ben: 1704 541 62 40 1930-ban: 2051 497 1 54 24 20 8 V. ö. az 1731 febr. 13-iki krasznabélteki leltárt és urbáriumot. Kár. Lewt. Acta Svevorum Lad. Scs. 20 9 V. ö. a bélteki sváboknak Schillinger Antal által végzett latin nyelvű összeírását 1730 június 12-ről (Okm. 72.).
