Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Történeti áttekintés (a sváb telepesek régi hazájáról)

IX Hohenstaufen házé), Fürstenberg, Oetingen (a Ries vidékén), Habs­burg (Svájcban és Elzászban). A városok birodalmi városokká alakultak át. az egyes apát­ságok és kolostorok pedig a német birodalom közvetlen fennható­sága alá menekültek, vagyis a sváb hercegség egyes rendei szabad birodalmi rendekké lettek. Megszűnik a sváb hercegség általános története, minden grófságnak, minden városnak, minden apátság­nak és kolostornak külön története lesz. Az idők folyamán Elszász kivívta önállóságát; a Rajnától délire eső teriilet csatlakozott a svájci államszövetséghez (Eid­genossenschaft); a közép Neckarnál a Hatalmas Württemberg! gróf­ság mindig több és több területet olvasztott magába; a mainzi érsek fennhatósága alatt a következő 5 püspökség alakult: Strassburg, Basel, Konstanz (területre nézve a legnagyobb), Chur, Augsburg. Ifabsburgi Rudolfnak német királlyá történt megválasztásá­val (1273) ú j korszak kezdődik a régi sváb hercegség területe szá­mára. Rudolf fia, Albrecht király (1298—1308). következetes poli­tikával pénzen megvette vagy erőszakkal elszakította a régi sváb hercegség egyes részeit a birodalomtól és családjának adta. Ezek a területek a következők: Seckingen, Friekgau, Waldshut, Schwarz­wald. Sankt-Blasien, Zwiefalten, Rudolfszell, Aach (mindezek a régi Helvéciában feküdtek); Tengen (Schwaben), Habsburg (All­gäu). llewen (Hegau), Sigmaringen, Sc beer, Sulgen. Bussen, Hohen­gundelfingen, Thussen, Krenkingen (Kiekgau) Breunlingen. Kürn­berg, Löffingen, Veringen, Riedlingen, Neuveringen, Munder­kingen. Burgau, Herwartstein (Königsbronn kolostoré). Albrecht ezeket a birtokokat birodalmi helytartóságokra (Reichslandvogtei) osztotta s a nagyobb földesurakat tette meg biro­dalmi helytartókká (Landvogt), akik — mint közvetlenül a király alá rendelt birodalmi hivatalnokok — adót szedtek, bíráskodtak és vezették a közigazgatást. Az idők folyamán a Habsburgok megkapták Breisgaut is Freiburggal együtt (1300), amelynek első helytartója a badeni őr­gróf lett. továbbá Tryberg városát. Ugyancsak ők vették zálogba Basel városát, megszerezték Achalm és Hohenstaufen várakat. így a régi sváb hercegség közepén, továbbá a Rajna felső folyásánál a Bodeni tóig és a Duna mentén jelentékeny földsáv jutott a ke­zükbe. Csak Voralberg választotta el a tiroli és a sváb országrésze­ket egymástól, de pár év múlva ezt is megszerezték Eeldkirchhel egviitt. így teremtették meg a Habsburgok sváb Elő-Ausztriát mintegy 50 év alatt! Az uralkodóház eme hódító politikájával, továbbá a wiirttem­bergi grófok növekvő (úlhatalmával szemben a sváb birodalmi városok szövetséget alkottak (Schwäbischer Städtebund 1331). A szövetségben a következő 22 város vett részt: Augsburg, Ulm, Memmingen. Kaufbeuren, Kempten, Konstanz. Biberach, Ravens­burg, Lindau, Sankt-Gallen, Zürich, Uberlingen. Pfullendorf, Esslingen. Rottweil, Reutlingen, Gmünd. Hall. Heilbronn, Weil. Wimpfen. Weinsberg. Ezek a városok a következő 3 helytartóság

Next

/
Thumbnails
Contents