Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Történeti áttekintés (a sváb telepesek régi hazájáról)

X alá tartoztak: Augsburg, Oberschwaben (helytartója az osztrák herceg), Niederschwaben (helytártója a württembergi gróf). IV. Lajos bajor király halála után (1547 oki.) alakították meg Ulmban a második városi szövetséget 21 sváb birodalmi város részvételével. Ebből a szövetségből kimaradtak: Kempten, Konstanz, Sankt-Gallen, Zürich, Reutlingen; helyükbe léptek: Leutkirch, Wangen, Buchhorn és Nördlingen. Lz az új városi szövetség megverte Ulrich wiirttembergi grófot Reutlingennél (1577 május 14). Amikor pedig Vencel király elzálogosította Habsburg Lipótnak (1579 febr. 25) a felsősváb, alsósváb és augsburgi birodalmi helytartóságokat (Reichslandvogteien), a városok ellenállásán mult, hogy Lipót nem tudta érvényesíteni helytartói jogait. Továbbra is a píalzi őrgróf maradt a helytartó, csak évek múlva foglalhatta el Lipót ezen tisztséget. A városi szövetség IV. Eberhard (Greiner) Württemberg! gróftól döntő vereséget szenvedett Döffingen mellett (1388 aug. 24) s a következő évben (1589) végleg fel is oszlott. A Habsburg-birtokok kettéosztása ugyanebben az időben történt (1379 szept. 29). Rudolf (az idősebb) kapta Bécset és belső Ausztriát, Leopoldnak (az ifjabbiknak) jutott: Elzász, a sváb terület, Tirol, Karinthia és Stájerország. A Habsburgok hatalmi viszonyaiban jelentékeny változás állott elő, amikor Zsigmond király a konstanzi zsinaton osztrák Frigyest megalázta (1415), svájci birtokait elvette és elzálogosította az alsó- és felsősváb birodalmi helytartóságot Ravensburg várával együtt Waldburg János főasztalnoknak 6000 rajnai forintért. Zsigmond ezenkívül elzálogosította még Ulm és Rottweil városokat egynéhány rajnai és elzászi várossal együtt. Zsigmond ezen eljárása következtében viszály tört ki a Habsburgok és a Waldburgok között, de végeredményben mégis csak az előbbiek szerezték meg az örökös birodalmi helytartóságokat. II. Albrechttől fogva (1437—1459) ugyanis a Habsburgok örökös német uralkodók lettek s így könnyűszerrel hatalmukba ejtették 'a felső- és alsósváb helytartóságok maradványait. A 111. Frigyes német császár által létrehozott frankfurti belbéke (Frankfurter Landfriede 1486—1496.) védelmére alakult 1488-ban Esslingenben a sváb szövetség (Schwäbischer Bund). Megteremtője Haug von Werdenberg gróf, résztvevői pedig fejedelmek. lovagok és birodalmi városok. A fejedelmek köziil beléptek Zsigmond osztrák főherceg és Eberhard (im Barte) württembergi gróf, aki a sváb szövetség főkapitánya lett. A szövetségben résztvevő birodalmi városok kantonok szerint a következők voltak: (Kanton Hegau und Bodensee) Überlingen. Lindau. Ravensburg, Pfullendarf, Wangen. Isny; (Kanton an der Donau) Ulm. Biberach, Memmingen, Kempten. Leutkirch. Kaufbeuren, Giengen; (Kanton an dem Kocher) Nördlingen. Dinkelsbühl, Gmünd, Hall. Aalen. Bopfingen; (Kanton am Neckar) Reutlingen, Weil. Esslingen. A sváb szövetséget alapításakor 1488-tól 1496-ig terjedő hatállyal kötötték, lejárata tehát összeesett a tíz éves frankfurti beibékéével. Érvényességét azonban 1496 után továbbra is megújították. A szövetség hadereje 12.000 gyalogosból és 1200 lovasból állott.