Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

Tífuszjárvány fenyeget. Dr. Dohnál József vm. itiszti főorvos, a vármegyében fellépett typhus-betegségről ír szakcikket. László Gyula a szocializmusról, iff. Dömötör György a városrendezésről, Horváth Gyula pedig a kivándorlás kérdéséről írnak értékes cikkeket. Tárca és csarnok rovatunk ez évben sem nélkülözi már ismerős poétáinkat és novellistáinkat. A már ismert nevek között ott látjuk alkalmi költeményeivel Vietórisz József dr.-t, Sárkány Imrénét, Lukács Tihamért. Gróf Vay Sándor, Szamolányi Gyula, Bányay István, Buday Barna, S. Nagy Domokos, Lux Terka, Kurucz Miklós, prózái és versei teszik hangulatossá tárcasorozatunkat. Milotay István. De nem hiányzik ez évben sem Milotay István dr. neve a vonal alól sem. Amilyen biztosan szánt tolla a komoly vezércikk hasábjain, épp olyan biztos tolla poétikai alkotásaiban is. Ma, amikor búvárkodom a mult sárguló lapjai között, amikor keresem azoknak neveit, írásait, akik a múltban feledhetetlen perceket, kedves, meghitt környezetben hangulatos estéket varázsoltak írásaikkal a szabolcsi lankák mentén elterülő kúriákba és bogárhátú kis házikókba, mintha az akác illatától terhes nyári légáramlat csiklandozná orromat. Elmerülök a mult látásába, végigsétálok az akácos nyírségi tájakon, rovom a város árnyas útait, keresem azokat, kik itt szivták magukba az ihletet, innen indultak ki a nagy útra, mely hirt, dicsőséget szerez az egyénen keresztül szeretett városunk nevének is. Az ismerős egyének közül ott látok egy érdekesen halványarcu ifjút, amint hullámos, dús fekete hajjal övezett homloka alatt merészen ül két villogó szempár. A magyar függetlenségi harcok vezérférfiainak körében szivta magába a független, harcos magyar léget. Felfelé ívelő pályája kezdetén ifjú lelke nemcsak az illatos akácon szorgoskodó mézgyüjtő méhek zsongásának zenéjén ~335