Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

tesség és hozzáférhetetlenség dolgában az ország törvényhatóságai között a legelső helyek egyikén áll. Régi és közismeretü erénye ez Szabolcsvármegye tiszti-karának és azoknak az alispánoknak s utolsóknak közöttük: Mikecz Jánosnak, akit ez a nehéz és súlyos viszonyok között élő tisztikart a maguk lelkük tisztaságával és tüzével ezen a nehéz közpályán vezették és föntartották. Szinte úgy látjuk, hogy egy darabja Magyarországnak, abból a régi igazi alkotmányos közéletből, hullott ki a sorból. A vármegyei autonómiának lelkes, meggyőződés szerint való hive és harcosa volt Mikecz János és Szabolcsvármegye az ő alispánságának ideje alatt, talán példáját is adta annak, hogy a jó közigazgatás, az önkormányzati jogokkal és azok elkobzása nélkül is megvalósítható. Szabolcsvármegye közönsége mély gyásszal állja körül Mikecz János alispán ravatalát. A mult és a bizonytalan jövendő között való átmenet szakadt meg — legalább egy időre az ő halálával. Nevét, emlékét, késő utódok sem fogják elfeledni! Az egész vármegye részvéte kisérte utolsó útjára Mikecz János alispánt, akitől a megye közönsége nevében Mezőssy Béla, a vármegye tisztikara nevében Mikecz Dezső főjegyző búcsúzott. Kállay András plasztikusan jellemző nagy cikket ir a Nyírvidékbe Mikecz Jánosról. Az 1900. év sajnálatos eseménye az evangelikus templomi istentiszteletek magyarosítása érdekében megindult akció ellenhatása, amely a félrevezetett tanyai nép nyugtalanságában és az egyházi választásoknál fenyegető magatartásában nyilvánult meg. A Nyírvidék a nyugtalanságokért Nádassy Lajost tette felelőssé, aki ezért Inczédy Lajos felelős szerkesztő ellen sajtópert indított. A pert elvesztette, a bíróság Inczédy álláspontjának adott igazat. 279