Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Fehér Gábor: A Náci születésnapja

felé, akikkel együtt iszok, mivel Horatius is megmondta már : Siccis omnia dura deus proposiut. Éppen azért kedves barátaim, mint amiképen a bölcs természet akár virúló kikeleti szépségében, akár elkietlenűlt pusztaságában egy nagy dicső, nyitott könyv, amely meleg szívünkhöz szól, éppen úgy meghat mindnyájunkat az anyaszívnek azon megnyilatkozása, amely mindnyájunktól tisztelt Gellért Ignác kedves barátunk címére édesanyja által adresszált pakkban megnyilvánúl. Mert ha olyan gazdag volna is az én Gellért Ignác kedves barátom édesanyja, mint amilyen gazdag volt az '.a perzsa 'király, akinek a neve most éppen nem jut az eszembe, de aki nagyon gazdag volt: akkor se fejezhette volna ki irántunk való szeretetét jobban, mint ahogy kifejezte. Ez a megtisztelő szeretet pedig kötelez bennünket arra, hogy az ő egészségéért ezt ezt a pohár bort, illetve szerémi szilvóriumot megigyuk, de kötelez arra is, hogy őszinte szívünk egész melegével szeressük barátaim egymást. Itt van például Kiss Samu és Leel Őssy, ez a két kis állat, akik haragusznak egymásra yTisza Pista miatt. Nemdebár, visszás helyzet ez Mélyen Tisztelt Ünneplő Társaság, amelynek véget kell vetnünk; még pedig egyszerre, mint ahogy Nagy Sándor hajdan kettévágta a dáriusi csomót. — Gordiusi csomót, — dörmögte valaki. — Hát igenis azt, a gordiusi csomót; azt kell kettévágni, édes barátaim. Azért mondom ezt első sorban, mert ennek az én két kedves, jó, lelki-testi barátaimnak ez ünnepi ófrában éppen a tiszta szeretet révén kell eggyé forraniok. Mindnyájunknak eggyé kell forranunk a szeretetben, uraim. Éppen azért méltóztassatok megengedni, hogy felszólalásomat azon szavakkal végezzem, amelyekkel nagyemlékezetű rímkovács Kovács János búcsúzott a tápéi gyülekezettől. Kívánom, hogy valamint az agyag ölelő karjai közül kibontakozni akaró kocsikerék rettentő nyikorgásától megriadt juhászkutya 139