Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Fehér Gábor: A Náci születésnapja

bundájába kapaszkodó kullancs kidülledt félszeméből alácseppent könnycseppben visszatükröződő holdvilág fényétől illuminált rablólovagvár felvonó hídjából kiálló vasszegek ko-. héziós erejének hatása évszázadokra összetartja annak matériáját, aképpen tartsa össze ezt a társaságot a tiszta szeretet. A hatás nagy volt, bár sokat rontott rajta Duzs Gergely megjelenése, aki csak most, késve érkezett. Különben pedig vele se sokat törődtek, amit ez egyáltalán nem vett rossz néven. Figyelmesen körüljárta az asztalt, rápillantott a rengeteg dióra, belenézett a fehércukros zacskóba is; mindezek után pedig sóhajtva leült. Előtte hevert egy nagy csomó Pester Lloyd, amiket pakolópapirnak Kiss Samu hordott haza a redakcióból. Távolabb egy nagy darab kenyér búsúlt, amely a bortócsák között még csodára szárazon maradt. Gergely némán, hosszasan nézte a különböző elementumokat és addig törte a fejét, míg végre megjött a teremtő eszme. Vette a zacskót, a Pester Lloydra ráöntött egy csomó porcukrot és a lágy kenyeret belenyomogatta, lassan, nyámmogva falatozni kezdett. Nem valami elsőrangú élelem volt ez. Gergő barátunk olyan savanyú képpel foghegyelte, mint a hasfájós kutya a tavaszi füvet. Dehát ... mit tegyen az ember, ha elkésett; a körülményekkel meg kell alkudni. Fél alkonyat volt már s a társaság képe mindig furcsább és furcsább lett. Leel őssy, aki eddig mozdulatlan, merev tekintettel ült az asztal végén, felállott helyéről s elkezdett felalá járkálni a szobában. Addig járkált, amig megbotlott valamiben és nekiesett a falnak. Részeg dühvel fordúlt meg és maga előtt kereste azt, amit a lába alatt kellett volna. Előre lépett, akkor újra megbotlott. Most már lehajlott és felvette a tárgyat. Egy fáklya volt, a mult esti felvonulás maradványa. A fiú rámeredt a fáklyára, majd a részeg ember eszelős föröme villant fel arcán. 140