Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 1. Krúdy Gyula: Nyiri emlék

18 lapot, mert nem volt benne politika. Eszlár óta megcsömörlött itt mindenki jó darab időre a politizálástól. A fokosos szerkesztő egy darab ideig még heccelte a talyigásokat a piacon, azok nem mehettek el előle, mert standon álltak. Megfogdosta a Polgári Körből hazafelé ballagó öreg iparosokat és a gomblyukuknál fogva magyarázott nekik. De a lapjában már nem volt más irni valója, mint az a téma, hogy áruló volt-e Görgey Arthur, vagy nem, de a nyomda festék mindig drágább lett. Elmennék én Nyíregyházáról, csak volna pénzem ! — panaszkodott ismerőseinek a szerkesztő. Nohát, ha pénz kellett, az még akadt ebben a fösvény városban is. Haas Móricz, Harstein ügyvéd, Léderer Ignácz, a gyógyszerész, a Klárok, a Burgerek, a gazdag nyíregyházi zsidók megkönyörültek a nyomorba jutott szerkesztőn. Egy vásáros délután gyűjtést rendeztek neki a kaszinóban, Gredig cukrászdájában, az Európa fogadóban. Összegyűlt annyi pénz, hogy Puczér Jóska nyomdástól együtt Pestre költözött. Vájjon mit csinált itt ? Megindította az Ébredjünk !-et, még pedig a legvadabb antiszemita hangnemben. Ám de a nyíregyházi zsidók pénze csak egy hónapig tartott... A lap megszűnt. Puczér Jóska végképpen eltűnik a fővárosi élet forgatagából. Öregségére visszakerül Nyíregyházára. Nyíregyháza a tirpák Róthschildok városa. Tirpák ! Tót szó, jelentősége körülbelől annyi, mint a magyar paraszt kifejezésnek, mégis csak két helyen hallani Magyarországon : Békéscsabán, ahonnan valamikor a nyíregyházi félig tót, félig magyar lakosság a Dessewffy bárók verbuválására a mai Nyíregyháza helyére költözött ; a másik tájék, ahol a tirpák szót büszkén, önérzetesen, dagadt mellel mondják ki : Nyíregyháza, ahol száz esztendő alatt csodálatos változáson ment át ennek a szónak jelentősége. A paraszti tirpák, amely egykor földturó, tanyás embert jelentett, akit régente legfeljebb követválasztáskor volt szokásban észrevenni a nyír-