Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 4. dr. Simkó Gyula : A nyíregyházi tanyák keletkezése, fejlődése, települési és néprajzi viszonyai

146a telek végében foglal helyet a krmnyik (disznó ól). A gémeskútnak a telek közepéről nem szabad hiányoznia. Mig a lakóház rendes körülmények között a telek utca felőli részében van, addig a szérűt jó mélyen a telek hátulsó részében csinálják meg, (távol a háztól) tűzbiztonság szempontjából. A szérű mellett mindjárt ott találjuk a pelyvást. Egy telekről sem hiányzik a krumplis verem, amelynek ha félig a földbe, félig felette épült, jama a neve, ha teljesen beépítették a földbe, burda nevet visel. Néprajz. A Károlyi Ferenc gróf által Nyíregyházára telepitett tót ajkú népet, amellyel a felvidéki és később a külföldről jövő szintén tótajku telepesek egybeolvadnak, közös néven tirpákoknak nevezik. Ennek az elnevezésnek félig-meddig gúnyos jelentése van és a szó régi jelentésével nincsen összefüggésben, mert ha ma valaki a tót és magyar kifejezéseket összekeveri (félig tótul, félig magyarul beszél), arra kimondják, hogy tirpák, még ha nem is tirpák vérből származik. Ismerek olyan tanyasi családokat, amelyek a X.VIII. század vége felé, mint tősgyökeres magyar családok költöztek ide Heves- és Borsodmegyéből. Betelepedvén az akkor még csak tótul beszélő tirpákok közé, kénytelenek voltak nyelvöket megtanulni. Az ilyen beköltözött magyar család gyermekei már nem beszélték ugy a tót nyelvet, mint a tirpákok, mert édesanyjuk nem sajátította jól el; azután jött a magyarosítás, különösen az iskolák révén, amikor már igazi tirpákjaink is mind több és több magyar szót kevertek tót teszédjökbe, magyar szavakhoz tót képzőt tettek; természetes tehát, hogy a beköltözött magyar családok is olyan keverék nyelven beszéltek, mint a tótok s ma éppen olyan tirpákoknak tekintik, mint az igazi tirpákokat. A tirpák szó igazi jelentése, értelme és eredete aXYTil. század második felében keresendő. A gróf Károlyi Ferenc által letelepített tótok lutheránus vallásúak lévén, Mária Terézia korában a helytartótanács és a megye sokat áskálódtak a lutheránus Telepesek ellen. Nyíregyházát katholikus lakossággal szerették volna be-