Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai

€0 átlag 600—700 mm. között van az évi csapadék. Ezzel szemben a délorosz steppeterület évi csapadéka csak 370—470 mm. Mivel pedig 500 mm. minimum kell az erdei vegetációnak, ebből az következik, hogy a Nyírségen az erdő létfeltétele még most is megvan mindenütt. Nyíregyházának átlag 624 mm. évi csapadéka van, amelynek elosztása is igen kedvező, amennyiben a legtöbb eső februártól juniusig esik. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a Nyírség futóhornok területén épp a homok nedvszívó (hygroszkopos) tulajdonságánál fogva mindig magasan áll a talajvíz, — hiszen egy ásónyomnyi mélyen még a legsívóbb homokbucka tetején is nedves már a homok — akkor csak örömmel állapithatjuk meg, hogy ez a terület a növényzet kifejlődésére s igy mezőgazdasági kihasználásra igen alkalmas. A nyíri homokterület — már a kötöttebb talajú laposokat s fenekeket nem számítva — még az özönvizet is elnyelné, beinná. Viszont legnagyobb szárazságban is nedvesen marad u homok a mélyebb rétegekben, ugy hogy a növényzet életben marad. Mily szépen lehet ezt észrevenni, amikor nyár derekán Kunság felől jövünk a Nyírségbe. Ott kiaszott szikes sivatagok, elsült törpe tengeri kórók éktelenkednek ; emitt pedig buja zöld vegetáció, gyümölcsös, szöllőskertek s öles tengeri mindenfelé. A lenézett homok, amely mindig ad egy közepes termést, nem egyszer mentette meg már a környező kötöttebb talajú területek lakosságát az éhínségtől. Már 1793-ban megirja N. S. Debrecenben megjelenő munkájában, hogy »a homokos Nyírség táplálta 1789—1790-ik esztendőben a termékeny Kunságot, Túr és Törökszentmiklós tájékát«. 2. Növényvilág. A Nyírség fővárosának, Nyíregyházának növényvilágát ismertetve, először is tisztáznunk kell magát a »Nyírség«, »Nyír« cinevezést, amely már maga is botanikai kifejezés. Nyírség és Nyír elnevezés már a legrégibb Árpád-kori okmányokban is előfordul s ugy a régebbi, mint az ujabb