Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai

61 szerzők egész természetesnek találták, hogy ezen elnevezés az egykori nyírerciőségek után jött létre. Az ujabb időben azonban főleg Kernernek, a kiváló osztrák botanikusnak behatása alatt az a nézet fejlődött ki, hogy az Alföld a délorosz steppékkel megegyező pusztai terület, amelyen csak pusztai növényzet fejlődhetik s amelyen erdő meg nem élhet. Ugyancsak ő volt az, aki a Nyírség nyugati szélét meglátogatva megállapította, hogy a Nyírségén nyírerdőségek nem léteznek. Azonban a legújabb botanikai kutatások egész más eredményekre vezettek. Sikerült ugyanis az Alföld területéről kb. 60 faj fát és cserjét kimutatni, amelyek itt őseredeteileg

1 tenyésznek. Miután most már az összehasonlító éghajlattan megmutatta nekünk, hogy Alföldünkön a csapadék teljesen elegendő az erdőségek kifejlődéséhez, — nincs okunk kételkedni az Alföld egykori erdőségeinek létezésében. S amióta megismertük az eredeti nyíri erdő utolsó maradványait, Nyírbátor, Nyírbéltek, Érkörtvélyes, Szaniszló és Debrecen közti területen kisebb-nagyobb nyírligetek alakjában, ahol még most is teljesen őseredeti módon terjed és szaporodik a Nyírja, azóta teljesen tisztán áll előttünk, hogy a Nyírségen az ősi állapotot az erdő jelentette, amelyben a Tölgy váltakozott a Nyárral és Nyírfával. Akárhol látunk errefelé magányos Nyírfákat, az egykori kiirtott erdők visszamaradt tanúit. Öregemberek nagykiterjedésű nyíresekről beszélnek errefelé, amikor még a nyírvíz,, nyírsclr és olaj készítése is divatos volt. Hogy ezt a mai nemzedék is ismeri még, azt mutatják azok a lyukak és faragások, amelyeket egy-egy idősebb Nyírfa törzsén találhatunk. A Nyírség talaja is teljesen megfelel a Nyírfa életfeltételeinek ; a nedves, homokos talajt szereti a Nyírfa és nem alkot sürü állományokat, hanem foltonként, ligetenként fordul elő, a lápok környékén. Különben is a Nyírségen nagyobb összefüggő sürü erdőállományok már azért sem keletkezhettek, mert a buckák közötti lápok lépten-nyomon tisztásokat hoztak - létre, amelyeknek szélein a lehető legkedvezőbb életfeltételek mellett tenyészhetett a Nyírfa. Mindezek után a Nyírfát teljesen joggal tarthatjuk a ml