Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 5. Kiss Lajos: Nyíregyháza régi temploma

161annyi látható, amennyi a lehullott vakolat által napfényre jött. Az egyházhajó déli oldalán, bemenettől balra, a földtől néhány lábnyi magasságban szemlélhető a legnagyobb részlet«. Ezek után sorba veszi a változó, majd minden színben előforduló téglákat, melyekről azt állítja, hogy oly dús, sőt mondhatni majdnem páratlan színezettel lép előnkbe a téglaépitészet, mihez a külföldnek e tekintetben a miénknél hasonlíthatatlanul becsesebb és dúsabb emlékein csak kevés hozzáfoghatót találunk. A bágyadt, halvány szinüekről pedig azt mondja, hogy az eső és nap hatásán kivül nem kevésbbé hatott a szinre a későbbi vakolat és mészburok. »Mert tudnunk' kell, hogy a későbbi ízléstelen és hanyag kor, majd ezen Ízléstelenségénél fogva a szines külsőt fehérre meszelte, majd pedig ügyetlenségénél fogva, nem tudván máskép a romladozó vagy repedező falakon segíteni, azokat bevakolta«. De a dús pompázó szinek mellett mindjárt azt is megjegyzi, hogy sehol sem volt észrevehető a téglákon fénymáz — glazura, melyet a külföldi téglaépitészetben rendesen alkalmaztak — s a gót építészet korában nemcsak a falakon, de a födélen is cserépként használtak. Volt-e ilyen fedele egykor egyházunknak, kétes; most (1861.) ujabb zsindelytető alatt áll. Még azt emiitjük meg ismertetéséből, hogy a felfedezett szines téglák nem préseltek és a téglarakatban semmi rendszert, szabályos alakzatot nem tudott felfedezni. Mivel nyíregyházi ismerősei, barátai, itt időzése alkalmával figyelmét felhívják más szabolcsi régi templomok hasonló tégláira, Ipolyi vizsgálat alá vette azokat is, nevezetesen a nagykállói gór. kath., a kállósemjéni plébániát, pócspetriií és máriapócsi, nyírbátori templomokat, hol azonban semmi nyomra nem akadt. Azonban Oroson, hol a ref. templom »alakjára nézve mindjárt meglepőleg hasonló a nyíregyházihoz, ámbár szentélye egyenes fallal záródik, továbbá Karász és Kisvárda régi egyházain a nyíregyházihoz hasonló szines téglák mutatkoztak«. 1863-ban rajzban örökíti meg a többször javított, átalakított templomot Henszlmann Imre, ki később 1885-ben műemlékeinket is osztályozza a Műemlékek Országos Bizottsága Szohor : Nyíregyháza az örökvéltság századik évében. 11