Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 5. Kiss Lajos: Nyíregyháza régi temploma

162megbízásából. Dolgozatát az Archaeologiai Értesítő 1887. évfolyamában tette közé, melynek 267. lapján ez olvasható: »Nyíregyházán áll egy késő csúcsíves kis harmadrendű templomka«. 1864—5-ben két ízben is megfordult itt Romer Flóris, ki a Műemlékek Orsz. Bizottsága irattárában őrzött notesz 32—33. lapjaira ezt jegyezte fel: »Nyíregyházán a ref. egyház már 1654-ben újíttatott, miért is minden kül- és belékítmény nélkül van- Záradéka többszögii, ablakai kerekívüek, de tagozás masziverk nélkül. A nyugati ajtó leszet (?) szemöldökünek utánzása. Van egy dülény alakú ablaka; a papszék tagozatban körívii. A sekrestye ajtó, mint mindenütt a reformátusoknál, be van falazva. Az egész templom a legegyszerűbbek közé tartozik azok közt, melyeket a hitújítás alkalmával a kathólikusoktól átvettek. A támfalak

1 esvetők és talap fedő nélküliek, csak a záradék és a hajó négyszögletén állanak. A torony itt is, mint p. o. Jánosiban a szentély felé lett később jép'Uvea. Keletkezési idejéről szóló véleménye pedig az Archaeologiai Közlemény IV. k. 159. lapján olvasható : »A ref. templom régi, a XV. század második feléből származó téglaépület, mely valamint elrendezésével, ugy idomával annyira megegyezik a szatmári püspöki megye templomaiéval, hogy azt ezek befolyása alatt létrejöttnek kell mondanunk«. Legvégül hagytam, de időrendben is igy következik a kiváló esperes-lelkész, városunk történetírójának, Lukács Ödönnek 1886-ban megjelent művében található azon adatokat, Imelyeket ugy a szorosan vett várostörténeti részben, valamint e mű második részét képező helybeli ref. egyház történetében megemlít. Ezek az adatok annyival inkább becsesek nekünk, mert az általános történeti megvilágításon kivül, magára a templomra, annak alakítására, javítására, felszereléseire vonatkoznak. Ä legrégibb adat 1616-ról szól, mely egy kis harangon őrizte annak abban az évben történt javítását ezzel a felirattal : »Hanc campanum renovari curarunt cives Niredhasiensis. Ao. 1616.« Ez a harangocska nem a toronyban állott, tornya nem is volt, hanem a faluhelyen manapság is szokásos haranglábon. A helybeli róm. kath. egyház által őrzött Visitatio