Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 5. Kiss Lajos: Nyíregyháza régi temploma

155Ezt megerősíti Lukács Ödön is azzal, hogy Báthory Miklós. (Bonaventura testvére) idejében Nyíregyháza gyarapodását abban látja, hogy ide, a mocsárral körülvett helyre, a biztos oltalom reményében nagyszámmal jöttek jobbágyok, mert itt erőditvény is létezett valószínűleg éppen a kis templom közelében, melyről még az 1600-as években is van szó. Ez a kis templom a XVII. században is kőfallal volt körülvéve. Pataki Pál labanc kommendáns rontotta le a kerítést 1677-ben. Fényes Elek : Magyarország geographiai szótárában pedig azt olvashatjuk, hogy 132 évvel később, vagyis 1809-ben bontatott el, mely alig hihető, mivel az egyházi jegyzőkönyvekben nyoma nincs. Összefüggésben gondolandó ez a Templom-utca egész a Tokaji-utca belső végéig, hol a mai városháza áll, mely még a mult században is ispánlak volt s bástyaszerü erős falaival azt mutatja, hogy még valaha a Báthoryak által építtetett, valamint összefüggött vele a nagyvendéglő egy része is. Mikor vette fel az újított hitet Nyíregyháza: nem tudjuk. Az 1550-es években még nem, mert a Báthoryak hűségesek voltak a kathólikus valláshoz. Hanem már Báthory István erdélyi fejedelem, később (1575) lengyel király, noha maga erős kathólikus voit, birtokain a hitfelekezetek szabadságát nem korlátolta. 1605-ben azonban mikor Bocskay István Magyar- és Erdélyország fejedelmévé kiáltatott ki a szerencsi gyűlésen, Szabolcsvármegyében egyetlen nemes sem volt, ki Bocskayvai ne tartott volna ugy, hogy ez évben vármegyénkben a róm. kaíh. vallás majdnem egészen megszűnt. Báthory 2. ábra. Nyíregyháza legrégibb pecsétje.