Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 5. Kiss Lajos: Nyíregyháza régi temploma

156István országbíró is Bocskayhoz csatlakozott. A reformatio kezdetén a XVII. század első éveiben jut tehát a reformátusok birtokába az ősi kis templom s azóta folytonosan birtokukban van a mai napig, aminthogy káthólikus plébánia nem is létezett Nyíregyházán sem a XVII.-ik század végén, sem a XVIII.-ik elején. Ipolyi sem talált ilyet a Telekesi István püspök által 1669 és 1713-ban összeirt egri megyei parochiák között. (Lásd: az 1853.-1 egri megyei évkönyvet.) Mielőtt sorra venném magára a templomra vonatkozó adatokat, meg kell emlitenem azt a sokak által hangoztatott véleményt, mintha a város cimeré'oen »nyírfák közt álló, ezüst csillaggal tetézett tornyos templom« az ősrégi egyház alakját mutatná. E tájékozatlanságot tanúsító állítás valótlansága bizonyításra nem szorul, mert hiszen a cimerben lévő templom a nyírfákkal »a városnak nevezetét jel által kifejező« heraldikái képe, amit csak 1837 aug. 31-én adományozott V. Ferdinánd a szabad privilégiált Nyír-egyháza város közönségének. A város legrégibb címerében pedig az ekevas, szöllő, buza és fa láthatók, nem templom. (2—4. ábrák.) Épületünk stíljéről, idejéről, renoválásáról 1851-ben megjelent Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára III. k. 153. lapján olvasunk először Nyíregyháza leírásában. »Templomjuk régi góth épület, a templom homlokzatán még 1770-ik évben olvastatott felírás szerint már 1411-ben felállott, 1654-ik évben és igy a város újratelepítése előtt 3. ábra. Nyíregyháza pecsétje 1825-ben.