Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 5. Kiss Lajos: Nyíregyháza régi temploma

153mot ez alkalommal mégis bemutathatjuk, annak leírásával, történetével foglalkozhatunk s a még élő szemtanuk bizonytalan beszédei helyett való tényeket nyujíhatunk, azoknak a lelkes műtörténeti kutatóknak és régészeknek köszönhetjük, kik hazánk reformkorszaka, főleg a kiegyezés, a magyar kormány visszaállítása óta éber figyelemmel, nagy szeretettel és tudással igyekeztek megmenteni mindazokat az értékeket, amelyeket régi dicsőségünk és annak emlékeiből az elmúlt századok viharjai megkíméltek:; igy : Ipolyi, Henszlmann, Romer műtörténészeknek, kik a régi épületek fenntartása és ismertetése ügyével hervadhatatlan érdemeket szereztek maguknak. És nem kevésbbé azoknak az ügybarátoknak, kik érzékkel birván ilyen dolgok iránt ugy tudományos és ismeretterjesztő, mint más képes folyóiratokban, mönographiákban, Írásban és képben örökítették rneg pusztuló ereklyéinket. E különböző időkben és helyeken széjjelszórtan megjelent közlemények kikutatása, kronológiai elmondása képezi templomunk történetét. Hazánk történelmébe pillantva nem találunk adatot arra, hogy az Ecclesia de Nyir csakugyan Szent István idejében keletkezett-e ? Nem valószínű. Mert a íí. András korából (1205—35) származó Váradi Regestrum 7.§-ában 1219-ben Nyir falu elnevezéssel említtetik. De ha feltételezzük is fennállását ugylátszik, hogy a tatárjárás alatt (1240), vagy Róbert Károly idejében Kopasz nádor lázadása (1316) után, Nyíregyháza felégetésekor elpusztult, mert csak 1333-ban fordul elő ismét a vatikáni levéltárban őrzött pápai tizedjegyzékben »Ecclesia de Nir« néven az egri püspöki megyében akkor virágzott plébániák között. (Karácsonyi : Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. 26. 1.) Igaz, hogy ebből az is következik, amit Lukács Ödön, a város történetirója mond : »hogy Nyíregyházának már jóval azelőtt (1333) léteznie kellett, mert hiszen egy szempillantás alatt nem nőhetett ki a földből, hanem alakulnia kellett előbb faluvá, azután egyházzá és csak azután volt vehető tized fizetés alá is.« Tudjuk, hogy a tatárjárás után az újból feléledt Nyíregyháza az ecsedi uradalomnak lett kiegészítő része, mely uradalmat Róbert Károly