Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A NYÍREGYHÁZI„BUJTOSI" BRONZKORSZAKI URNA TEMETŐ ÉS A „BUJTOSI" BRONZKORSZAKI CSONTVÁZAS SIROK

a berkeszi s nyíregyházai bujtosi. Ez utóbbi a másik kettőt nagy arányaival messze túlszárnyalja. E bujtosi sirmező kelen részén 1914. é\ nyarán egy második bronzkori halmaz lelel találtatott egy vastagfalu urnában E bronzkincs gyűjteményemben van s 17 darabból áll: i darab lapos spirális közepén lencse alakú sza bad gombbal; egy darab zárt végű, négy spirá lisu bronzkarperec, 2 darab nyitott végű nég^ spirálisu bronzkarperec, 1 darab nyitott végi két spirálisu karperec, 4 darab nyitott végt „Piócaalaku" karperec, 4 darab nyitott végt bronzkarika, 1 darab nyitott s a háti felületén 14 darab apró gömbbel diszitett karperec, 1 darab nyitott végű függélyes, párhuzamos, bemélyitett vonalakkal diszitett vastag karperec s végre 1 darab szép patináju, szép tartásu „Korongos harcicsábány" Szórványosan találtatott e sirmezőu bronzsarló, több bronznyilhegy, több szegecses végt markolat nyúlvánnyal biró bronzlándzsa és köpüslándzsa, több bronztü, lapos, karimás szárnyas és köpüs vésők, bronztőr, spirális sodrony bup. S ezek gyűjteményemben őriztetnek. A bronzkor kezdetén az égetés nélkül temetkezés divott, majd később a halott égetés és az urna sirok szokása volt legáltalánosabb De vannak ásatások, amelyek azt bizonyítják hogy a halottégetés idején is elvétve a halottak eltemetése is szokásban volt. Igy a Pest megyei töbölyi temetőben, Csáb Rendeken, Ister mezőn és Szomolányon a gugoló vagy ülf helyzetű csontvázas sirok az urna sírokkal vál