Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A NYÍREGYHÁZI„BUJTOSI" BRONZKORSZAKI URNA TEMETŐ ÉS A „BUJTOSI" BRONZKORSZAKI CSONTVÁZAS SIROK

— 14 — takoznak s a csontvázas sírokban celtek, bronzékszerek és urnák találtattak. Az egyes urna fészkek vagy hamvas urnát, vagy azt leborító tálat vagy ezek között elhelyezett kisebb edényeket tartalmaztak. A nyíregyházi bujtosi bronzkorszaki urna temető is ezekhez sorolandó. A sok bronzkincset, melyet hazánkban lelnek a lakosság félelmében rejtette el a hó<litó Celtáktól, ugy kell tekintenünk; mint őszszegyüjtőtt családi kincset. Elmondhatjuk: „Csak az maradt reánk, amit a menekülő birtokos a földbe rejtett, vagy amit a néma sir fogadott Le, hogy hirt adjon rég letűnt dicsőségről.*

1 A nyíregyházi bujtosi bronzkori telepen ügykor — valószínűleg — a Kr. e. második évezred közepétől a Kr. e. V. vagy IV-ik századik — tehát 3000 év előtt s több mint 1000 éven át — egy nyugalmas életet élő, békés s már kulturával bíró nép lakott, mig végre a Kr. e. IV. században a Celták által meghóditattak s ezek nagyobb műveltsége s a velők fellépett La Tóne izlés által a bronzmüveltsóg is megszűnt s annak helyét a La Téne ízlés váltotta fel, amely 500 éven át állott fenn. A bronzkornak 1500 éven át s a La Téne torszak 500 éven át tartó uralkodását méltatva találóan jegyzé meg elhunyt egyik legnagyobb régészünk s nemzeti muzeumunk igazgatója -dr. Hampel József: „Mi ezekkel szemben a román izlés, mely csak három századon at, a csúcs iv, mely harmadfél századon át s a renaissance, mely alig négy nemzedéken át •uralkodott!" A bujtosi bronzkori agyag edényeket öszazehasonlitva a gyűjteményemben lévő 16 drb