Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A NYÍREGYHÁZI„BUJTOSI" BRONZKORSZAKI URNA TEMETŐ ÉS A „BUJTOSI" BRONZKORSZAKI CSONTVÁZAS SIROK

- 10 — ladék halmokban sem." Előítélettel voltak a nyul iránt a régi brittek, lappok, grönlandiad a sommal arabok, az ős ehinoiak. A zsidók a nyulat tisztátalan állatnak tekintették, mert aat hitték róla tévesen ; hogy kérődzik. A hottentottáknál csak a nőnek volt szabad megennie a nynlhu8t. A tavi kagyló (Anodonta chyánea) és a tolyamu kagyló (unió) hóját néhol csomókban találtam feltörve Ugy látszik kedvelt seemégóje volt a bronzkori embernek. A csontból készült eszközök közül találtatott egy csont amulet, melynek előrészén egy kezdetlegesen faragott, de azért jól felismerhető medve alakja látható, oldalain a nyakra való felerősítés végett több kivésett likkal van ellátva. E büv ereklye közepén lévő szabályos kerek nyílás nem faragott, hanem az valamely állat nyakcsigolájának foramen transversárijumja. Találtatott egy csont tü, szarvasaggancsból készült sok házi eszköz, átfúrt csontkalapács,, csont ár, csont furó. Találtatott egy marhacsontból készült furatlan — ironga csont — C8ontkorcsolya. Ez irongák nem voltak megkötve irongáláskor, hanem csak reá állottak s az a saruhoz tapadt. Az irongáló pedig egy a láb közzé vessző, vagy nádparipa módjára fogott bottal tologatta magát a jégen. Előkerült _ egy állati vékony sipcsontból készült 12 cm. bosszú, fél cm. széles, egyik oldalán domború, a másik oldalán laposra faragott „Csontsimitó"» A csontsimitón a faragás nyomai félreismerhetlenül jól kivehetők, valamint a csont egyik levágott végének metsz felületén a főrész nyomai láthatók. Azonkivül rendkivül szép és érdekes egy kis tömör állati csontból készült 2