Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A NYÍREGYHÁZI„BUJTOSI" BRONZKORSZAKI URNA TEMETŐ ÉS A „BUJTOSI" BRONZKORSZAKI CSONTVÁZAS SIROK

„Van Nyiregyháza'városnak északkeleti oldalán «gy emelkedett szegélyű, csaknem kerekképü tó. Közel 200 koldnyi területe lapály, melynek délnyugati szeghatárát a város fedi, többi része kietlen, hol az emberi kéz csak az őrként álló — vándor kíváncsiságát felhivő — lőportorony és a téglaház csoportonként álló gúlái által képviseltetik. Bujtos tava hajdan hatalmas nád — rétségbetyárok és vadak tanyája, számiaian vizi madarak — ezek között olykor a vadon némasságát kedvelő gödények mulató helye". Ugyancsak Sexty József mérnök igy ir ugyanott „Bujtosról" az előlapon: „Voltam századokig égi testek tükre, elemek játéka, lábasok tanyája, szárnyasok mulató helye, lábatlanok hazája s ezek halálát leső főldurai dörgő villámainak felfogója Leszek szorgalmi pálya, verejték jutalma, természet fiai gyönyöre, fáradtak nyughelye." Vagyok mély hosszú árokba sülyesztett halott feltámadásomat tavasszal uj életet, uj köntösben 1851 ben megkezdendő. Nevem kérdezd a hosszú miniig háttal fordult keresztgyermekemet, mely szemem előtt született s nevekedett, melyet a zordon elemek vaskarja ellen legelőbb én védtem é3 takargattam. Vagy ha olvasni tudsz, olvasd zsidósan e szót: „SOTJUß" A sirmezőn semmi hantszerü kiemelkedés nem á'ulta el a bronzkori urna temető helyét. Évezredek folyamán a kis hantok elsimultak, eltűntek, pedig az Urna fészkek százszámra sorakoztak egymás mellett. Mintegy 500 bronzkori Urna sir lett felásva. Egy része már kifosztva találtatott Á7 äQfltäat nohavitotto n^nn