Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A NYÍREGYHÁZI„BUJTOSI" BRONZKORSZAKI URNA TEMETŐ ÉS A „BUJTOSI" BRONZKORSZAKI CSONTVÁZAS SIROK

„Cserép edények és töredékei szolgáltatják az anyagot, melyből az archeológus rég eltűnt népek szokásaira, műveltségi állapotára sőt sokszor eredetére is következtet. Dr. Wartha V." Az 1905. év tavaszán egy betegemtől egy régi agyag edénykét kaptam ajándékba, „ősiségről beszélő eszköz" volt az, egy bronzkorszaki urna temetőből való ételcsésze. Elárulta azt a bronzkori forma szépség, a csin, a vékony falzat, nem korongonkészült volta, a jellegzetes bronzkori bütykös és hornyolatos díszítése, máztalansága, de már finom iszapolt agyaggal „srókely"-lyel való bevontsága és simítással eszközölt fényessége. E bronzkori agyag edényke vezetett arra a gondolatra, hogy kipuhatoljam hol és minő körülmények között találták s ha mindezeket megtudom, ugy ásatásokat is végeztessek. Több napi fáradozás után sikerült is megtudnom a találási helyet ; a „Bujtost". Igy kezdtem el ásatásokat eszközöltetni és folytattam azt 10 éven át pénzt és időt nem kímélve, kitartással, régész buzgalommal s fáradozásaimnak meg lett az eredménye, amennyiben a bujtosi Urna temetőből tőbb mint nyocezer darab bronzkori agyag keramikát és sok bronz, kő és csont eszközt bír régiség .gyűjteményem. E terület a város közönsége által évtizedek óta vály og és tégla vetésre s főldhordáa* hoz használtatott s e közben sok ezer bronzkori bronz ós agyag tárgy ment veszendőbe;