Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM BRONZKORSZAKA.

steatitból s bronzból — előállított öntő minták száma. Körülbelül nyolcvan darab maradt fel hazánkban. Az ismert hazai bronzöntő minták között legcsekélyebb számmal vannak a fegyverek előállítására készültek. A bronzmüves részéről a legtöbb ügyességet igényelte a köpüs fegyverek és köpüs szerszámok öntése, valamint a vékony korongok s vékony falu ékszerek öntése. A gyűjteményemben lévő öntő minták félminták, de abból nem következik, hogy amikor a bronzkorban használták, nem használták volna hozzá a második félmintát. Az egyoldalú öntés csak oly tárgyaknál alkalmaztatott, amelyeknek egyik oldala sima s csak az ellenkező oldalon van domborulat. Ilyen tárgyak a szerszámok között a lapos és keskeny vésők, a sarlók, az ékszerek között némely karikák. Minden egyéb tárgy kettős mintát igényelt. Az öntött bronz tárgyak kisimítását csiszoló kövekkel eszközölték. A bronz (aes Campánum, aes Caldárium) a réz és ón öntvénye. Feltalálása a bronzkornak egyik legfontosabb vívmánya. A történelem előtti bronzeszközök összetétele 90°/o réz, lOo/o ónból áll. Általános az a vélemény, hogy a bronzot Kis-Ázsiában találták fel, s a bronzkultura onnét terjedt kereskedés által Európába s igy Hazánkba is s itt önállóan fejlődött tovább, Assiriában és Egyiptomban már másfél ezer évvel Krisztus születése előtt III. Ramses idejében voltak bronz kardok és bronz szerszámok. Hampel leirja, hogy a sumero akkadok, az assirok és cheták voltak a bronzkészités első meste26