Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

ELKÉSETT UTASOK

— abban az Időben Nyíregyházán a krumplit még csak hírből ismerték — mert nemcsak csemege az, de tápláló eledel is ; mások pedig azt vitatták, hogy mérges annak a virága meg a bogyója s baj lesz abból, ha krumplit termesztenek. Mig végre a fiatal erdész nyugtatja meg őket, hogy ne a bogyóját egyé tek, de a földben termő gumóját, azt is vagy főve, vagy sütve. Majd a nőtlen erdész nótába fog, mely kihallatszik az erdei útra s azt dalolja : Nem tudom én mi a bajom Minek sir ok folyton Hogy a búmat, bánatomat Borba minek fojtom, Többet ér egy csókos asszony Százezer leánynál, Többet ér nekem azóta; Többet ér egy züllött nóta Ezer imádságnál. A nyíregyházi nagyerdő mélyén magasan száll fel a füst a légben, ott van a betyár tanya. A tüz mellett többen állnak körbe. Marcona alakok, félelmetes kinézésük elárulja, hogy haramiák vannak együtt. Az egyik haramia bikfa nyárson, faparázson malacpecsenyét süt, a másik szolgafára akasztott vas bográcsba főzi a betyár kását s apritja bele a szalonnát és a lebbencs tésztát. Mihamar előkerül a szűr ujjából a kanál, a kés s evéshez fognak. A boros csutora is kézrőlkézre jár s csakhamar jó kedvre hangolódik a különben hallgatag társaság. Előkerült a makra pipa és dohánnyal a kostök s pipáz-