Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Törvényhatósági és községi élet; adózási viszonyok

61 haladó községi pótadó 85 községet sújtott. Ez a szám azonban a közigazgatási költségek és az elkerülhetetlenül szükséges beruházások miatt évről-évre emelkedik. 100°/o-on felül 5 község van megterhelve s ezek közül egynek (Timár) a pótadója 347°/o. Nyíregyháza átlagos városi pótadója 53*5% és pedig részletezve a pótadókat, a városi pótadó városiak földadója után 62°/o, pusztaiak földadója után 38%, pusztaiak III. osztályú kereseti adója után 47% s végre a többi adók után 64%. A városi jellegű nagyközségek közül Kisvárda 68

l/2% (1911.), Nagykálló föld után 69%, egyéb: 84'Vo, Nyírbátor 29%, Polgár 56%-os községi adót fizet. A folyton nagyobb erővel jelentkező culturális és egyéb szükségletek nagyobb és nagyobb kölcsönök felvételét teszik szükségessé. A vármegye 131 községéből 73 van megterhelve kölcsönnel. A legtöbb kölcsön jelzálogos kölcsön s a törlesztési idő ezeknél 10 — 50 év között váltakozik. A legtöbb kölcsönt a Magyar Jelzálog Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a rövid lejáratúakat pedig a vármegyei pénzintézetek folyósították. Nagyobb kölcsönnel a következő községek szerepelnek: Kölcsön Évi törlesztés koronákban 1. Nyíregyháza 3,544.600 119.802 2. Ibrány 268.000 12.636 3. Polgár 260.000 12.975 4. Nyírbátor 200.000 11.004 5. Kisvárda 1,305.590 ' 70.332 6. Dombrád 132.800 6.568 Az országgyűlés által megszavazott ujonczjutalék kiállítását a törvényhatóságok eszközlik évről-évre. Az 1912. évi fősorozásra 7.532 ujonczott hivott fel a katonai sorozó-bizottság. Az állításra jelentkezett 5.830 egyén közül ujonczjutalékra 2.120-at, a póttartalékba 385-öt sorozott be a bizottság. Távol maradt a fősorozástól 1.702, a kiknek legnagyobb része Amerikában keresi kenyerét. A vármegye közigazgatását a központon kivül 9 szolgabiróság, 85 községi és körjegyzőség végzi, mig az állami anyakönyvvezetést tekintve, 85 anyakönyvi kerületre oszlik.