Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Törvényhatósági és községi élet; adózási viszonyok

60 izben forgott élete veszélyben: a negyvenes években, midőn a centralisták a megyei intézményt elavultnak Ítélték s helyette felelős, parlamentáris középponti kormányzást követeltek s végre a szabadságharczot követő önkényuralom alatt, midőn császári megyefőnökök kormányozták területét. Az 1867. évi kiegyezéssel azonban, sorsa teljesen biztosíttatott s bár területi integritásán a Hajdú városok kiszakitása miatt erős csorba esett, ma már élénk önkormányzati életet él s mintaképe a kötelességteljesitő, hazafias vármegyéknek. A Hajdú kerületek kiszakitásán kivül még az a változás is történt a vármegyében, hogy a vármegye székhelye 1876-ban Nagykállóból Nyíregyházára helyeztetett át s e ténynyel az új székhely jövő sorsa, nagyszerű fejlődése teljesen biztosíttatott. Szabolcs vármegye közigazgatási és önkormányzati élete bár mintaszerűnek mondható, óriási anyagi áldozattal jár. így az 1912. évi 2,826.786 koronát kitevő állami egyenes adók után kivetett vármegyei pótadók összege 376.106 koronára rúgott, mely a szükséglet és a fedezet egyes tételei szerint a következőképpen oszlott meg: A) Szükséglet: Korona 1. Tisztviselői fizetések és nyugdijak 257.925 2. Dijnokok, szolgák és altisztek fizetése . . 54.221 3. Útiátalány és napidijak ........ 21.400 4. Hivatalos lap költsége 2.112 5. Egyéb és dologi kiadások . ... . . . 40.448 Összesen . . . 376.106 B) Fedezet: Korona 1. Állami javadalmazás 364.186 2. Ingatlanok jövedelme 1.400 3. Útadó alap járuléka 730 4. Egyéb bevételek . . . 9.790 Összesen . . . 376.106 Építkezések és helyiérdekű vasutak segélyezése czímén a vármegye közönségét 2,206 ezer korona kölcsönösszeg terheli, a melyből azonban már körülbelül 700 ezer korona letörlesztetett. A vármegyei alapok őszszege 3,242.484 koronára rug s ez összegnek nagyobb része részint községeknek, részint magánosoknak van kölcsön adva. Bár a vármegyei önkormányzat tetemes terheket ró a vármegye közönségére, sokkal nagyobb azonban az a teher, melyet a községi közigazgatás emészt fel. Jelenleg a községi pótadóknak az összes állami adókhoz viszonyított átlagos százaléka majdnem 50°/o s az 50 '/o-ot meg-