Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Törvényhatósági és községi élet; adózási viszonyok

59 Ügyvéd 1913-ban 99 működött a vármegye területén és pedig Kisvárdán 17, Nagykálióban 6, Nyírbátorban 7, Nyíregyházán 61, Tiszalökön 4, Polgáron 2, Büdszentmihályon és Ujfehértón 1 — 1. Kir. közjegyzőség van Nyíregyházán 2 és Kisvárdán 1. Mindkettő a debreczeni közjegyzői kamara hatáskörébe tartozik. Törvényhatósági és községi élet; adózási viszonyok. Szabolcs vármegye önkormányzati és közigazgatási története mozgalmas és sok tekintetben viharos múltra tekinthet vissza. A Szent István alapította szabolcsi és borsovai várispánság vármegyéje századok folyamán önkormányzati ügyeiben egyre nagyobb befolyásra tett szert. Autonómiája folyton tágult és a XIV. század óta tisztviselőit (a fő- és alispán kivételével) maga választotta. Végezte a törvénykezést, közigazgatást, adóbehajtást, tetemes részt vett a honvédelemben s a megyegyüléseken nemcsak helyi, hanem országos érdekű dolgok is megvitatás alá kerülnek. Mátyás alatt jogot nyert az úgynevezett háziadó kivetésére s a vármegyei törvényszék alakítására. Valóságos hatalommá azonban csak a mohácsi vész után lett s történeti szerepe tulajdonképpen csak ez időponttól kezdődik. A XVI. században autonómiája annyira kifejlődött, hogy Szabolcs vármegye joghatóságát minden lakósára, még a főnemességre is kiterjesztette. Szerzett jogai közül a legfontosabbak : a szabályalkotási, (ius statuendi), ellenállási (vis inertiae) s az alispán választás joga. 1571. óta követek útján képviselteti magát az országgyűlésen s a követek a megye utasításához alkalmazkodni tartoztak. A török hódoltság s a rákövetkező áldatlan politikai állapotok miatt a vármegye élete egy cseppet sem volt zavartalan. A megyei élet nem szünetelt ugyan, de a gyűléseket folyton más-más helyen tartották, mint Karász, Kisvárda, Gyulaháza, Ajak, Tass, Nagykálló stb. A nemzeti fölkelések szervezésében Szabolcs vármegye tevékeny részt vett s állami önállóságunk kivívásához részben ez is hozzájárult. Szabolcs vármegye s általában a hazafias vármegyék nemzeti szerepe akkor kezdődött, midőn TXT Károly trónraléptével a bécsi udvar nyílt centralistikus politikáját a burkolt és alkotmányos szinezetet megtartó absolutistikus törekvés váltotta fel. Ekkor teljesítette igazán hivatását. Nemcsak ellenőrizte a helytartótanács és cancellaria tevékenységét, hanem a vis inertiae jogánál fogva azok ellen sokszor óvást is emelt. Mária Terézia királyi biztosait épp úgy nem respektálta, mint II. József törvénytelen rendeleteit s ezekre passiva resistentiával felelt. Még két