Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Közlekedésügy

53 rozs (4'8), buza (2'8) és dohány (2*8 millió korona) szerepelt. A kifizetett károk összege 216 ezer koronára rúgott. A biztosítás többi ágazatai Szabolcs vármegyében nem tudnak mélyebb gyökeret verni — s bár a hazai és külföldi biztosító társaságoknak majdnem mindegyike tart fenn a vármegye községeiben ügynökséget — jelentős eredményt felmutatni még nem képesek. Közlekedésügy. Szabolcs vármegye, mint a Tisza balparti országrész legfelső vármegyéje, kivül esik azokon a pontokon, melyeken az ország szivéből, Budapestről kiinduló elsőrendű fontossággal biró közlekedési vonalak keresztül futnak s igy vasúti hálózata is, bár a vármegyét keresztülkasul szeli, másodrendű vonalakból áll s ezek részint a Máv., részint a Máv. kezelése alatt ugyan, de helyi érdekeltség birtokában vannak. Stratégiai szempontból is fontos vasúti vonala kettő van Szabolcs vármegyének, a Debreczen—Nyíregyháza —Sianki-i és Nyíregyháza—Szerencs-i vonal. Az előbbinek Szabolcs vármegye területén átfutó hossza 92 km., az utóbbié 36'8 km. E két vonalon kivül Nyíregyházáról, mint a vármegye központjából a következő vasúti vonalak ágaznak el: 1. Nyíregyháza—Mátészalkai vonal. Szabolcs vármegyei hossza 2. „ —Vásárosnamény „ „ „ „ 3. „ — Dombrád „ „ » „ 4. „ —Polgár—Ohat—Pusztakócsi v. Szabolcs vármegyei hossza 5. „ — Nagykálló—Nyíradonyi vonal. „ „ „ A Nyíregyháza—Polgár-i vonal Tiszalök állomásáról kiágazó a Tiszalök - Debreczen-t összekötő vasúti vonal hossza 66 km., ebből a vármegyén fut keresztül 14 km. Debreczen - Hajdusámson - Nyírbátor-1 érintő vonal Szabolcs vármegyei szakasza 25 km. Végre Nagykárolyból kiindulva a Nagykároly—Mátészalka-Vásárosnamény—Csap közötti vonal hasítja a vármegye szélét, ennek Szabolcs vármegyei része 38 km. A folyó évben a Balsa—Buj (16 km.) és Kisvárda —Nyírbakta közötti (27 km. hosszú) vasúti vonal nyilt meg. A Nyíregyháza—Dombrádot összekötő vasút Nyíregyháza—Sóstó-i részét 1911-ben villamos üzemre alakították át s ennek kezelését a Nyíregyházavidéki kisvasutak részvénytársaságtól a „Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" budapesti czég vette át, a mely egyúttal szerződésileg kötelezettséget is vállalt a Buj—Balsa-i vasút kiépítésére. Az üzemben álló vasutak összes hossza 455 8 km., a mely40 km 56 „ 51 „ 84 „ 37 „