Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy - 1. Ipar

43 növénytermelés következtében: a napraforgóolajgyártás, vagy mint ott nevezik, olajütés. Ez üzletággal foglalkozó nagyobb gyárak száma 6. Legnagyobb üzeme van a „Boni" gyártelepnek s évi termelése meg­haladja az 50.000 mm.-t Az első szabolcsi olajipar rt. Kemecsén, Zwie­bel és Társai ugyancsak Kemecsén, Feldheim S. napraforgóolajgyára Nyíregyházán, a Rosenbaum-féle Nyírbogdányban, valamint a Vámosi és Szilvássy-féle polgári motoros olajmalom a helyi viszonyokhoz ké­pest 10—100.000 kor. forgalmat is elérnek évenként. Ugyancsak kedvező üzletmenetről számolhatnak be a kőolajfinomitó gyárak. Ezek közül legnagyobb az „Egyesült kisvárdai kőolajipar rt.", melynek Nyírbogdányban is van már fióktelepe. Évi forgalma 500.000 koronára tehető. Ujabban különösen a Rétközben nagyobb arányokat öltő kender­és lentermés feldolgozására alakult 1906-ban a herczeg Odescalchi Zu­árdné-féle Rétközi kendergyár Nagyszigeten, valamint a Máthé László­féle Nagyvarsányban és Nyírbátorban Kessler Izrael és Társai mű­gyapjúgyára. A herczeg Odescalchi-féle gyár kendert, kóczot és minden­féle kötélárút évente mintegy 800.000 korona értékben termel. Elegendő nyersanyag hijján üzemét az év egy részében redukálni kénytelen, de igy is 60 férfi és 140 női munkást foglalkoztat. A Máthé-féle nagy var­sányi gyár részint nyersanyaghiány, részint pedig a nyersanyag árának emelkedése miatt sok nehézséggel küzd. Évente 60—90 munkást fog­lalkoztat. Egyéb iparágakkal foglalkozó gyárak közül emlitést érdemelnek még: az Irsai és Társa, továbbá a Májerszky Barnabás-féle gépgyárak, évi 100 — 200.000 korona forgalommal; az első nyíregyházai czukorka- és csokoládégyár r.-társaság, mely mindenféle czukorkát, csokoládét 480.000 korona értékben termel. Munkásainak száma 31. Van még ezeken kivül a vármegyében hordó-, kocsi-, ablak- és ablakredőnygyár, fürésztelep, cserépkályha- és szappangyár. Villamos áramot három helyen termel­nek, Nyíregyházán a nyíregyházai villamossági részvénytársaság, Kisvár­dán a Rochlitz-féle gőzmalom villamos telepe, valamint a Boni gyár­telep Nyírbátorban. A közvilágítás e három helyen szintén villamos árammal történik. Az itt felsorolt iparvállalatok legnagyobb része alig tekint vissza egy évtizedes múltra, s hogy a kedvezőtlen gazdasági és politikai viszo­nyok mellett is haszonnal és eredményesen munkálkodnak, fényes bizony­sága annak, hogy vármegyénk talaja elő van készítve az ipar minél szélesebb körben való terjesztésére s bár sok akadály áll útjában, népünk kiválóan alkalmas arra, hogy a sikeres mezőgazdaság mellett az ipart is eredményesen űzze.

Next

/
Thumbnails
Contents