Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)
Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy - 1. Ipar
44 A mezőgazdasági terményeket feldolgozó vállalatok között a malmok és mezőgazdasági szeszgyárak érdemelnek említést. A sima őrlésre berendezett malmok közül jelentősebbek: a nyíregyházai „Julia" malom, a Boni gyártelep és a Rochlitz-féle gőzmalom. A mezőgazdasági szeszgyárak a vármegyében több mint egy évszázados múltra tekinthetnek vissza. A bezdédi szeszgyá r volt az els ő az ^országba n, mely gőzerőre volt berendezve_sJiz£JiL£tJ^ országban a legnagyobbakjiaL_Ma már 50 mezőgazdasági szeszgyár működik Szabolcs vármegyében s a termelhető szeszcontinens átlaga mintegy 1.000 Hl, s 15-nek a termelőképessége meghaladja az 1.300 Hl.-t. A mezőgazdasági szeszgyárak között a JSonid gyártelep vezet, mely nyírbátori üzemén kivül még Gyulajon és Nyír csás záriban is tart fenn szeszgyárakat. Mig a kereskedelmi- és iparkamarák inkább az országos jelentőségű nagy vállalatok és gyárak érdekeinek előmozdításán fáradoznak s a kisiparosok ügyes-bajos dolgait csak közvetve az ipartestületek és ipartársulatok útján intézik el, a kisipari élet fejlesztésében és kisipari érdekek megvédésében eredményes munkásságot inkább az ipartestületek és társulatok fejtenek ki. 1912-ben 5 ipartestület és 4 ipartársulat működött a vármegyében s tevékenységükről az alábbi adatok tanúskodnak : Hely Tágok Tagsági Bevétel Kiadás Vagyon száma járulék k o r o n a Kisvárda .... 333 4 3.331 2.781 4.299 Nagykálló 182 2 2.835 808 3.301 Nyíregyháza . . . , . ' 865 4 10.894 10.053 34.893 Büdszentmihály . 150 2 1.359 809 2.412 Polgár 128 6 1.228 1.146 491 Belajstromoztatott Elintézett Békés úton segéd tanoncz ügyek száma elintéztetett Kisvárda .... — 220 268 668 63 Nagykálló .... . 46 103 247 27 Nyíregyháza . . . 5.100 514 663 1.063 126 Büdszentmihály . . . — 79 90 95 1 Polgár . . 40 73 48 359 10 Bár az ipartestületek a tagok érdekeit a lehetőség szerint megvédeni és előmozdítani igyekeznek, tekintve azonban azt a sok ellentétes érdeket, mely a különböző iparágakat egymástól elválasztja, az ipartársulatok, mint szabad szervezetek nagyobb jelentőséggel birnak s különösen ott érvényesülnek, hol a nyomasztó ipari viszonyok vagy az összetartozás érzetének hiánya miatt ipartestületek szervezése még nem sikerült. Jelentőségük különösen az által emelkedik, hogy sok helyen termelő szövetkezeteket létesítenek, közös, jól felszerelt műhelyt és árú-
